Gazdaság
Matolcsy György: Az eurózóna válságkezelése a magyarhoz képest kudarcot vallott
Az MNB elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen szólalt fel
Matolcsy György a háromnapos esemény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta: a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Rámutatott: míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette. Mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt - húzta alá a jegybank elnöke.
Mindezt felmérve hét éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, ám közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról - mondta. A jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de "nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket" - fogalmazott. Jelezte: idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.
Matolcsy György megjegyezte: ma már a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. A déli országok példája igazolja: a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak. Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, mely ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye - húzta alá. Mindemellett azt is kijelentette: mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis "senki nem tud külön úton járni". Az eseményen közgazdász életműdíjjal kitüntetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a versenyképességi fordulatot. A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani - mondta. "Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot" - fogalmazott megjegyezve, hogy bár a pálya hasonló, ám a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban.
Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. "Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata" - húzta alá. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 55. közgazdász-vándorgyűlésének központi témái között idén is meghatározó a versenyképesség és az innováció, az eseménynek csütörtöktől szombatig Eger ad otthont. A háromnapos tanácskozásra előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája, az előadók számát tekintve pedig rekordokat dönt. A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat, 160-nál több előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Köztük a nyitónapon teltház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje.