Matolcsy György: A jegybank teljesíti mandátumát

Fidesz: Az MNB ma valóban a nemzet bankja
A Fidesz szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma valóban a nemzet bankja, "nem a külföldi hitelezők helytartója, ahogy az a Gyurcsány-korszakban volt".
A kormánypárti frakció ezt arra válaszul közölte kedden, hogy a DK-s Varju László értékelhetetlennek nevezte az MNB és Matolcsy György jegybankelnöki teljesítményét.
A Fidesz-frakció reagálásában úgy fogalmazott: "a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája és jegybankja" miatt gazdasági-pénzügyi összeomlás fenyegette Magyarországot, amely csaknem Görögország sorsára jutott, "hazánk és a magyar családok is devizaadósságban úsztak".
Azt is írták, hogy a Simor András vezette központi bank "törvénytelenül gazdálkodott, és napi rendszerességgel szivárogtatott az IMF-nek magyar nemzeti érdekeket sértő üzleti adatokat". Az MNB hibás kamatpolitikája több száz milliárd forint kárt okozott az országnak - tették hozzá.
Magyarország azonban az elmúlt öt évben pénzügyileg és gazdaságilag megerősödött, visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, Európa élén jár a gazdasági növekedésben, megszabadult az IMF-hiteltől, csökkentette az államadósságot, és lezárta a devizahitelek korszakát - sorolta közleményében a Fidesz-frakció, hangsúlyozva: mindez az MNB nélkül elképzelhetetlen lett volna, "még ha az ellenzéknek oly nagyon fáj is, hogy eredményes pénzügyi tevékenysége következtében a bank saját vagyona is gyarapodott".

Kifejtette: 2012-ben az akkori jegybanki vezetés alatt az MNB nem teljesítette sem az ár-, sem a pénzügyi stabilitás elérésében a feladatait, emellett a kormány gazdaságpolitikáját sem támogatta. 2012-ben ráadásul mintegy 40 milliárd forint körüli veszteséget is felhalmozott, sőt azt is bejelentette a jegybank akkori vezetése, hogy a 2013-ban az MNB vesztesége várhatóan 203 milliárd forintra nő. Matolcsy György összehasonlításul elmondta: az 1998-2014 közötti az eredményes és veszteséges évek tényszámainak eredője sem érte el ezt a jelentős "tervezett" veszteséget.
Az MNB elnöke kiemelte: a 2013 márciusában bekövetkezett jegybanki vezetőváltás jelentős fordulatot hozott az MNB tevékenységében, ennek révén sikerült a több mint 200 milliárd forintos veszteség helyett már 2013-ban 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárni az évet, 2014-ben pedig közel 28 milliárd forint nyereséget ért el a jegybank. Ezzel a központi költségvetés mindkét évben mentesült a veszteség megfizetésének terhe alól - hangsúlyozta.
Az MNB elnöke kiemelte: az idei első féléves folyamatok tükrében a jegybank nyereséges gazdálkodása folytatódik, 2015 első felében jelentős, 36 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el az MNB.
Rámutatott: ha 2013-ban valóban a "beharangozott" nagy összegű veszteséget érte volna el a magyar központi bank, Magyarország nem kerülhetett volna ki az EU túlzottdeficit-eljárása alól.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredményének tartotta Matolcsy György, hogy a mostani, 1,35 százalékos jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank 1924. évi megalapítása óta a legalacsonyabb. Az MNB két ciklusban megvalósított alapkamat-csökkentése nagymértékben támogatta a kormányt a gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában.
Matolcsy György kiemelte: a gazdaság fejlődését segítette az, hogy a jegybank 2013-ban elindította a növekedési hitelprogramját (nhp). Ezzel az MNB mintegy 27-28 ezer hazai kis- és középvállalkozás (kkv) hitelhez jutását segítette, egyúttal az nhp különböző szakaszaiban a hazai kkv-k mintegy 2300-2400 milliárd forint hitelhez jutottak. Arról is szólt, hogy az nhp beindítása előtt az országban évi 5 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány.
Az MNB elnöke az elmúlt évek egyik legjelentősebb lépésének nevezte a devizahitelek forintosítását, kiemelve a miniszterelnök szerepét a forintosítás időzítésében. Orbán Viktor javasolta, hogy a forintosítást ne halasszák 2015 tavaszára, hanem a lépést hozzák előre 2014 őszére - hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a devizahitelek forintosítása során a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség példaértékűen működött együtt. 
Elmondta: a jegybank működését hatékonyabbá tette, hogy az elmúlt időszakban az addig önálló pénzügyi felügyelet beolvadt az MNB-be. Elmondta: az MNB és a korábbi PSZÁF összevonása, az integrált tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 14-15 hónap a jegybank felügyeleti része az előző évtized csalárd tevékenységeit fel tudta tárni. "Ki fogjuk tisztítani a magyar pénzügyi rendszerből a 14-15 évig csalárd módon működő szervezeteket" - emelte ki, hozzátéve, a BudaCash és később a Quaestor botrányát már az integráció után derítette fel az MNB felügyeleti része.

Éles ellenzéki bírálatok

Az ellenzéki képviselők élesen kritizálták a jegybankelnök beszámolóját. Varju László független képviselő (a Demokratikus Koalíció politikusa) úgy fogalmazott: Matolcsy György jegybankelnöki teljesítménye értékelhetetlen, annak eredménye gyakorlatilag nulla. A képviselő felszólalását követően kivonult a teremből.
A jobbikos Volner János is bírálta Matolcsy György beszámolóját, megkérdőjelezve például az nhp eredményeit. Mint mondta: annak első szakasza sokkal inkább a közepes cégek korábbi hiteleinek kiváltását jelentette, és nem a kisvállalkozások hitelhez jutását. A jegybank teljes szereptévesztésben van, különösen ami az MNB ingatlan-vásárlásait, vagy az MNB által létrehozott alapítványok tevékenységét illeti - tette hozzá.
Ezzel szemben Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a veszteséges gazdálkodást nyereségesbe fordította át az MNB mostani vezetése, a különböző programjai, nyereséges működése révén a költségvetést 600-700 milliárd forint extrabevételhez juttatta, például a büdzsé kamatmegtakarításai következtében.
Matolcsy György a képviselői felszólalásokra reagálva többek között rámutatott: az alapítványok a hozamaikból támogatják például az új közgazdasági felfogás oktatását, és ebből valósítják meg a jegybank értéktár programját is.