Gazdaság

Maradt az alapkamat

Utolsó ülésen 2,1 százalékon hagyta az alapkamatot a jegybank

 Várakozásokkal összhangban A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Az elemzők többsége az év utolsó kamatdöntő ülésén már nem számított kamatcsökkentésre, de úgy vélték, 2015 első negyedében újraindulhat az enyhítési ciklus.

A monetáris tanács 2014 júliusa óta nem változtatott az alapkamat 2,10 százalékos szintjén. A júliust megelőző kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött.

A monetáris tanács előző kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből kiderült: a tagok egyhangúlag támogatták az alapkamat 2,10 százalékon tartását, és úgy vélték, hogy a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat. 

Nem okozott meglepetést a döntés

Az elmúlt hetekben a piacon az alacsonyabb hazai inflációs adatok és a romló növekedési kilátások miatt fokozatosan erősödtek a további kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Hozzátette, hogy a benzinár zuhanása nagyságrendekkel mérsékelte az inflációs pályát a szeptemberi jelentéshez képest, a jegybank legfrissebb jelentésében jelentős revízióra számít. A hazai reálgazdasági folyamatokkal szemben a nemzetközi tőkepiaci folyamatok alakulása bizonytalanabb képet mutat.

A jelentős fejlett piaci hozamcsökkenés akár támogathatná a hazai monetáris enyhítést, azonban a piacokon tapasztalható egyre erőteljesebb kockázatkerülés mindenképpen óvatosságra kellene, hogy intse a jegybankot. Az olajár jelentős esése egyre szélesebb körű eladási hullámot generál a feltörekvő piacokon - emelte ki a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. 

Az MNB kamatdöntése stabilitást jelez a jelenlegi geopolitikai helyzetben - mutatott rá Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője. Az MNB Monetáris Tanácsának keddi döntése elsősorban nem a hazai inflációs folyamatok, hanem a geopolitikai szempontok miatt releváns.

 Pesuth Tamás kiemelte: a hazai inflációs folyamatokat a közelmúltban alapvetően a kormányzati árszabályozó intézkedések határozták meg. Az infláció közeljövőben is alacsony szinten történő alakulásához a kőolaj világpiaci árának jelentős csökkenése is hozzájárul. Ez  szignifikáns lefelé irányuló nyomást jelent az inflációs várakozások tekintetében.