Gazdaság
Marad a londoni City szerepe
Jó hír, hogy sem a forintot, sem a magyar állampapírpiacot nem támadták meg eddig a spekulánsok – mondta Szapáry György
Szapáry György (Forrás: Wikipedia)
– Mit gondol, mitől kell tartanunk a Brexit gazdasági hatásai kapcsán?
- Ha túl sokáig tart a britek kilépése, a nemzetközi pénz- és tőkepia-cokon bizonytalan légkört hozhat létre. Ez bizalmatlanságot alakíthat ki, s ennek következtében visszaeshet a lakossági fogyasztás is.
– Mégis mikor léphetnek ki a britek az unióból?
– A témával foglalkozó szakértők szerint legalább két évig is eltart a jogi procedúra, amit természetesen attól kezdve kell számolni, amikor megkezdődnek az ezzel kapcsolatos egyeztetések a felek között. Osztom azt az álláspontot, hogy évekbe telhet, azaz sokáig tarthat ez a rendkívüli eljárás. Nagyon fontos, hogy kifelé transzparens, vagyis átlátható legyen a folyamat. Ez a minimális feltétel, de nem pusztán politikai, hanem pénzügyi és reálgazdasági oldalról is.
– Tíz-húsz évente ismétlik magukat a világgazdasági válságok, a Brexit lehet-e egy újabb előszele?
– Kétségtelen, hogy érdemes visszatekinteni arra, mi is okozta a 2008-2009-es globális krízist, amely a Lehman Brothers bedőlésével indult. A valódi ok azonban az volt, hogy az Egyesült Államokban a háztartások nem tudták visszafizetni a jelzáloghiteleiket, a bankok pedig tele voltak mérgező pénzügyi termékekkel. Válság idején sok csontváz kiborul a szekrényből.
– Például?
– Egyfelől a krízis óta nagyon eladósodtak a fejlett nyugat-európai országok, immár tizenhét uniós tagállamnak haladja meg az adósságszintje az uniós kulcsszintet. Másfelől az elmúlt években elképesztően tudtak növekedni a tőzsdék, tehát a tőkepiacokon előfordulhat korrekció. Azonban az adósságállományok emelkedése fölöttébb intő jel.
– Ha beüt a krach, ki vagy mi segíthet?
– Nézze, a jegybankok már tudatták, készen állnak további lazításra, valamint nem hagyományos monetáris eszközök bevetésére. A kérdés az, hogy lesz-e mód fiskális lazításra, hiszen a nemzeti költségvetések mozgástere éppen az említett adósságok növekedése miatt nagyon szűk.
– Mi lesz a brit gazdasággal?
– Ez még a jövő zenéje. Ugyanakkor a britek az elmúlt évtizedekben is igyekeztek magukat kivonni a kontinentális eseményekből, és hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak az Egyesült Államokkal. Eközben nagy kérdés, hogy a szigetországban mi lesz. Ha a skótok és az írek az unióban akarnak maradni, arra további forgatókönyveket kell készíteni Nagy-Britanniában és Brüsszelben is.
– Vajon megmarad a londoni City szerepe?
– Valószínűleg igen, miután a nemzetközi pénz- és tőkepiacok központja London. Persze az is elképzelhető, hogy néhány nagy nevű globális szolgáltató átteszi székhelyét az EU más fővárosaiba. Némi szűkülésre Londonnak is készülnie kell.
– Van-e már magyarázat a Brexitre?
– Részint a kelet-európai munkaerők tömeges megjelenése, másrészt a migrációs nyomás, amelyet Calais-ban vagy éppen a balkáni útvonalon és az olasz tengerpartokon lehet tapasztalni, ám közvetíti ezt a folyamatot a média. Azért van minden szónak jelentősége. Az Angela Merkel-féle tavalyi Willkommenskultur elképesztő politikai hatást fejthetett ki.
– Mit érez a fentiekből a magyar gazdaság?
– Bár exportunk kis része áramlik csak Nagy-Britanniába, s az itt lévő brit cégek súlyát sem lehet összehasonlítani a németekével, mindkettőnk, vagyis Magyarország és Nagy-Britannia érdeke is, hogy harmonikusak maradjanak a kereskedelmi kapcsolatok. Ugyanakkor jó hír, hogy sem a forintot, sem pedig az állampapírpiacot nem támadták meg eddig a spekulánsok.