Mára a világ minden táján ismertté, népszerűvé váltak a magyar termékek

A keleti nyitás irányelve a mezőgazdasági termékeket is érinti. Az idén számos keleti országgal folytak tárgyalások, hatalmas kereslet mutatkozik a magyar élelmiszer-ipari termékekre Bulgáriától Azerbajdzsánon át Kínáig. Ugyan az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók miatt érte kár a hazai élelmiszeripart, állattartást, az új piacok ellensúlyozták ezt a kiesést. Ázsiában, valamint a kelet-európai országokban a hústermékeinkre van nagyobb kereslet, de vetőmagot, gabonát is szállítunk például az arab világnak. A Föld másik részén, Japánban a magyar mangalica örvend népszerűségnek. Jövőre várhatóan még több új, a Szovjetunió széthullásával korábban elveszített piacokon mutatkozhatnak be a hazai élelmiszer-ipari termékek. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy hazánk elsődleges exportpartnere továbbra is az Európai Unió, ahova kivitelre szánt termékeink 85 százaléka érkezik.

A minőségi hazai borok magyar és külföldi népszerűsítésére elkészült 2014-ben a Borkiválóságok Könyve, amely három példányban gyűjti csokorba a legjobb minőségű borokat. A Földművelésügyi Minisztérium célja a kiadványokkal a nemzetközi marketing erősítése, hogy ezek a termékek külföldön is ismertek és elismertek legyenek. A tokaji borvidék megújulására több milliárd forintot biztosít a kormány 2020-ig. Mint lapunk korábban megírta, a borvidéken az integrátori szerepet ellátó Tokaj Kereskedőház mellett a kis- és közepes üzemek erősítése is fontos cél. Létrejön egy földalap: kivonják a művelésből azokat a területeket, amelyeknek az adottsága nem megfelelő a kiváló minőségű bor készítéséhez, ezzel párhuzamosan művelés alá vonják a jobb lehetőségeket magukban rejtő földeket a borvidéken. Sok még a teendő: a szükséges eszközök megújítása mellett a nemzetközi marketing erősítése is fontos. A cél, hogy a tokaji a világ luxusmárkái közé emelkedjen.

Ide tartozik, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az év első felében a házi pálinkafőzés adómentessége miatt. Brüsszel azt kifogásolta, hogy az unióban egységes szabályozás vonatkozik a forgalmi adók kivetésére, hazánk pedig eltér ettől. Az adótörvény módosításánál megszavazta a parlament, hogy jövőre jelképes, évi ezerforintos díjat kelljen fizetni a házi pálinkafőzés után az önkormányzatok részére.