Már lehet tervezni az új paksi erőművet

Rendkívüli jelentőségűnek nevezte a magyar és az orosz beruházó közötti szerződések megszületését Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az aláírást követő tegnapi sajtótájékoztatón. Mint kiemelte: öt hónapos, intenzív tárgyalások előzték meg a tegnapi szignálást.

A három szerződés közül az első, az úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének, beszerzésének és kivitelezésének részleteit tartalmazza, valamint rögzíti a következő tizenkét év feladatait. A második szerződés az üzemeltetésre és a karbantartásra vonatkozik, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátással és a kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatos feltételeket rögzíti. A megállapodások alapján már januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja, az építkezés pedig 2018-ban indulhat. Az első új blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később állna üzembe.

A reaktorszigetet az orosz beruházó építi, de a projekt értékének negyven százalékát közbeszerzési pályázatok alapján külső cégek végzik majd el. Az erőmű magyar tulajdonban marad, a beruházásra szánt 12,5 milliárd euró pedig minden körülmények között elég lesz – hangsúlyozta Aszódi Attila. Az összegből tízmilliárd eurót az orosz vállalat biztosít, 2,5 milliárd eurót pedig a magyar állam. Ez a finanszírozási konstrukció nem minősül állami támogatásnak – válaszolt újságírói kérdésre a kormánybiztos, és hozzátette, hogy a kötelezettségnek eleget téve bejelentették a beruházást az Európai Bizottságnak (EB), ahonnan még nem érkezett hivatalos válasz. A finanszírozási megállapodást még annak megkötése előtt bemutatta Magyarország az EB-nek, az üzemanyag-ellátásról pedig az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek, szintén az uniós előírásoknak megfelelően – magyarázta Aszódi Attila.

A kormánybiztos kiemelte, hogy az atomerőmű építése nem járhat úgy, mint a Déli Áramlat gázvezeték, ugyanis számos biztosítékot építettek a szerződésbe annak megakadályozására, hogy az orosz fél visszalépjen a beruházástól.

Miniszterek egyeztettek a Déli Áramlatról

„Az Európai Unió célja, hogy minden tagállam számára megtaláljuk a legjobb megoldást” – közölte az Európai Unió energiaügyi minisztereinek tegnapi tanácskozását követően Maros Sefcovic, a brüsszeli testület energiaunióért felelős alelnöke. Az alelnök elmondta azt is, hogy a Déli Áramlat gázvezeték ügyében érintett uniós tagországok energiaügyi minisztereitől szeretne pontos tájékoztatást kapni arról, hogy a földgázon kívül milyen más energiaforrások állnak rendelkezésükre, valamint hogy mi lenne az ideális megoldás a gázhelyzet rendezésére a tagállamok számára. Az alelnök várja a javaslatokat arra is – írta a távirati iroda –, hogyan tud segíteni az Európai Bizottság a rendelkezésére álló három eszközével: az Európai Összekapcsolási Eszköz nevű pénzalappal, amelyből a határokon átnyúló projekteket finanszírozzák, a nemrég bejelentett 315 milliárd eurós beruházásösztönző csomaggal, és a közös érdeknek számító projekteket tartalmazó listával. Maros Sefcovic alelnök jelezte azt is, Moszkva hivatalosan még nem értesítette Brüsszelt arról, hogy nem építi meg a Déli Áramlat gázvezetéket.

Nyilvánosságot követel az ellenzék

Az LMP, az Együtt, a Demokratikus Koalíció (DK) is követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a tegnap aláírt dokumentumokat. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint nem hivatkozhat a kormány arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mert a beruházás közpénzből valósul meg. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságát az alaptörvény és számos más jogszabály is kimondja. Az LMP szükség esetén közérdekű adatigénylést nyújt be – adta hírül a távirati iroda. Az Együtt azért ellenzi a beruházást, mert szerintük drága, ahogyan az általa megtermelt áram is az lesz. Nem lesznek közbeszerzések a bővítés során, s „a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással” – írta közleményében Varju László (DK) független országgyűlési képviselő. Az MSZP szerint érvénytelenek a tegnap aláírt szerződések, mert „a hatályos magyar törvények tiltják, hogy nemzeti vagyont érintő szerződésnek választott bírósági eljárást kössenek ki, márpedig ezekben a szerződésekben az Orbán–Putyin-paktum alapján ilyen kikötésnek kell lennie” – fogalmazott közleményében Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.