"Magyarország nem kilépni akar az unióból, hanem megváltoztatni azt"

Az új kihívásokra új válaszok kellenek a világgazdaságban és az EU-ban
A világgazdaság, illetve az Európai Unió új kihívásaira adandó válaszokról és a problémakezelés új módszereinek szükségességéről osztotta meg véleményét a pénzügyi csúcstalálkozón felszólaló Martonyi János, Szapáry György és Stumpf István.
Martonyi János egykori külügyminiszter új jelenségnek nevezte, hogy a globalizáció lelassult, a világ  összesített bruttó hazai termékének (GDP-jének) bővülése meghaladja a világkereskedelem növekedését. A várakozások szerint 2017-ben a világkereskedelem 2,4 százalékkal nő, ezzel párhuzamosan a világ együttes GDP-je várhatóan 3,5 százalékkal bővül majd.
Felhívta a figyelmet arra is, a gazdasági érdekérvényesítés is folyamatosan változik, korábban a G7, ezután a G8 országok, majd a G20-k véleménye volt döntő a világgazdasági érdekek megfogalmazásában, most egyre inkább teret nyer a G0 (G nulla) elképzelés is, vagyis az, hogy a világon nincs olyan hatalom, amely egymaga rá tudná kényszeríteni, egyedül el tudná fogadtatni akaratát a világ többi államával.
Martonyi János arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak ki kell lépnie korábbi elkényelmesedett helyzetéből.
Szapáry György, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete, a jegybank egykori alelnöke szerint az Európai Uniót egykor összetartó erők mára fellazultak, a problémák abból is adódnak, hogy a kelet-közép-európai országok egy már létező, "kész klubba" léptek be, és elvárásaik nagyok voltak az európai integrációval szemben. Mára a migráció vált az EU egyik legégetőbb problémájává, ez jelentős elégedetlenséget idéz elő, azonban a migráció megítélése más a korábbi gyarmattartó országokban, illetve a később csatlakozó közép- és kelet-európai államokban, mert ezek az államok nem rendelkeznek a "gyarmatosítás", illetve a későbbi együttélés tapasztalataival - emelte ki.
Szapáry György szerint Schengen és az egységes piac mellett az euró megteremtése és bevezetése az európai integráció nagy vívmánya. Az eurózóna kohézióját azonban fenyegeti az egyes eurózóna-beli államok egyenlőtlen gazdasági növekedése, és az eltérő munkanélküliségi trendek. Kiemelte: tovább kell lépni a bankunió megteremtésében, a fiskális unió azonban még távol van.
Stumpf István alkotmánybíró arról beszélt, a II. világháború után kialakult liberális nemzetközi világ biztonsági és gazdasági szervezetei, intézményei, így az ENSZ, a NATO vagy a Világbank megmaradtak, de a liberális válaszok egyre kevésbé működnek. Kifejtette: a liberális rendszer kiegyensúlyozó szerepe mára nem működik egy olyan világban, amelyben bekövetkezett a Brexit, megjelent az Iszlám Állam, és zajlik a migráció.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján erre példaként hozta, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák-magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, ezzel a terrorizmus veszélyét is csökkentve. Ez példátlan támadás - jelentette ki.
A tárcavezető visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a szerb határon létrehozott tranzitzónát, mint mondta, mindent megtesznek, hogy méltó körülményeket teremtsenek. Hozzátette: megdöbbentő, hogy ugyanez a nemzetközi közösség üdvrivalgásban tört ki, amikor Calaisben konténervárosokat állítottak fel a bevándorlóknak. "Ha Magyarországon van konténer, az rossz, ha Franciaországban van konténer az jó, hogyha Magyarországon van határellenőrzés, az rossz, ha Ausztria és Magyarország határán van ellenőrzés, az pedig kiváló és dicséretes" - összegezte a helyzetet.
Lázár János - visszautasítva az európai szocialisták felvetéseit - Magyarország Unió iránti elkötelezettségét is hangoztatta, az Európai Néppártot pedig a Fidesz legfontosabb politikai szövetségesének nevezte és nem tartotta reális forgatókönyvnek, hogy kizárnák a pártcsaládból.
Értékelése szerint a politikai támadások hátterében az áll, hogy térdre akarják kényszeríteni Magyarországot, amely ellenzi, hogy az Unió jogköröket vonjon el. "Fel kellene adnunk egy jelentős részt a nemzeti szuverenitásunkból, ez az európai szocialista álláspont, és miután erre nemet mondtunk (...), ezért támadást indítottak" - fejtette ki.
A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarországnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, hanem annak életét szeretné átalakítani a nemzeti szuverenitásnak megfelelően, annak érdekében, hogy minden ország tudjon boldogulni a közösségben.
Kitért arra is, hogy az eddigi vitákat mindig sikerült konszenzussal lezárni, egyetlen ügy van, amiben 2015 óta nem közelednek az álláspontok, ez a migráció.
A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta, Magyarország esélyei vegyesek, előfordulhat ugyanis, hogy az Európai Bizottság - "az Európai Bíróság közreműködésével" - rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat - úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá -, vagy komoly bírságot kell fizetnie.
Arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök április 29-én részt vesz az Európai Tanács Brexit miatti rendkívüli ülésén és az Európai Néppárt találkozóján, arról pedig hétfőn egyeztetnek, hogy az Európai Parlamentbe is megy-e.
A két bangladesi migráns ítéletét firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány fellebbez az ügyben. Azt is megjegyezte, a megítélt pénz a Soros György által "intenzíven támogatott" Helsinki Bizottsághoz kerül, amely a határon kifejezetten keresi az ügyfeleket a migránsok között, hogy a képviseletükben pereket indítson Magyarország ellen. Úgy tűnik, ez egy működő modell - jegyezte meg a miniszter.
Lázár János kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvény mellett. Mint mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Jelezte, hogy a kormány vagy politikai pártok által támogatott szervezetekre más mechanizmus vonatkozik, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Mint mondta, jogos igény, hogy az emberek lássák, kik, milyen feltételekkel gazdálkodva próbálják a közéletet alakítani.
Arra a felvetésre, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nemcsak az egyes szervezetek külföldi támogatását indokolt nyilvánosságra hozni, hanem a gazdasági, politikai támogatásokat is, Lázár János azt mondta: a kormány, illetve pártok által támogatott szervezetek tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi, annak jelentése pedig nyilvános. Péterfalvi Attila azon javaslatával határozottan nem ért egyet, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetekre is terjedjen ki az átláthatósági törvény hatálya.
A CEU-val kapcsolatban pedig azt erősítette meg, hogy a kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet, de tisztázni kell az intézmények viszonyát, azt a látszatot érdemes volna elkerülni, hogy a CEU egy "offshore egyetem" a Közép-Európai Egyetem birtokában.
A miniszter kérdésre beszélt a demonstrációkról is, leszögezve, tüntetni mindenkinek joga van, a rendőrök pedig példásan jártak el minden esetben. Kiemelte ugyanakkor, hogy a stílussal voltak problémák és sokan vannak, akik a megmozdulás egy-egy elemével nem tudnak azonosulni, például közintézmények falának megdobálásával, rongálással. Erre nincs szükség - vélekedett.
Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.