MNB-alapítványok: a legtöbb szerződés nem közbeszerzési

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai önként kérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg a szerződéseiket. A vizsgálat folyamatban van, annak következtetéseiről tájékoztatják a közvéleményt – közölték a Pallas Athéné Alapítványok tegnap a távirati irodával, miután a Fővárosi Főügyészség csütörtökön bejelentette, hogy hatósági eljárásokat kezdeményezett az MNB hat alapítványa közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződései miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az ügyészség az általa lefolytatott vizsgálat alapján indította az eljárásokat, mert álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatásmegrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást. Holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból jár el, és az ügyészség hatósági eljárás kezdeményezése alapján saját hatáskörben dönt. Az ügyészség hatásköre kizárólag az eljárás kezdeményezésre terjed ki.

A Pallas Athéné Alapítványok tegnapi közleményükben felidézik, hogy idén május 13-án fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és kérték az eddigi szakmai álláspontjuk alapján kialakított gyakorlat felülvizsgálatát. Ugyanekkor indítványozták az ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt. Majd ezzel párhuzamosan önkéntesen bejelentkeztek a közbeszerzési törvény hatálya alá. A Közbeszerzési Döntőbizottság június 29-én a vizsgálat eredményéről azt közölte: megállapítást nyert, hogy a szervezetek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak. A korábbi tájékoztatás szerint a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárás saját kérelemre indult, ezért alapítványonként csak kétszázezer forintos bírságot szabott ki. Az alapítványok szerződéseiket folyamatosan közzéteszik.