Gazdaság
Lehet még javítani a versenyképességen és a hatékonyságon
Bővül az agrárexport, de a magyar élelmiszer-gazdaság így is hatvan százalékkal nagyobb termelékenységre lenne képes

Magyarország egy hektár termőföldre vetített kibocsátása kicsivel több mint fele az EU-15-ének, vagyis a régi uniós tagállamokénak, éves munkaerőegységre vetített kibocsátása pedig csak 24 százalék. Termelékenységben tehát van még hová fejlődni. A magyar élelmiszer-feldolgozás hozzáadott értéke 2004 és 2014 között változatlan áron 14,3 százalékkal csökkent, Csehországban 8,5, Szlovákiában pedig 15,9 százalékkal növekedett. Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása erősen koncentrált, az EU-15 az unió mezőgazdasági területének 70,9 százalékán az agrárkibocsátás 83,3 százalékát termelte meg 2014-ben. Az EU-13, vagyis az újabb uniós tagállamok részesedése az unió mezőgazdasági területéből 29,1 százalék, az agrárium munkaerő-felhasználása pedig 49,6 százalék volt 2014-ben, és a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 16,7 százalékát adták – derül ki az Eurostat adataiból. Az EU-13 mezőgazdasági kibocsátása az elmúlt évtizedben a régebbi tagállamokét meghaladó mértékben bővült, de még így is messze elmarad attól a szinttől, amely elvárható lenne a mezőgazdasági területből való részesedése alapján.
Az újak közül Lengyelország, Románia és Magyarország mezőgazdasági kibocsátása a legnagyobb. Együttes részesedésük az EU teljes kibocsátásából 2004 és 2014 között tíz-tizenkét százalék között alakult. A termelés intenzitásában rejlő különbségeket jól mutatja az egy hektár mezőgazdasági területre jutó alapáron számított kibocsátás. A régi tagországok 2014-ben egy hektáron átlagosan 2802 euró értékű terméket állítottak elő, a tizenhárom új tagországban ez a mutató 1330 euró, Magyarországon valamivel magasabb, 1483 euró volt. Az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátást vizsgálva még nagyobb az EU-15-ök előnye, mint a mezőgazdasági területre vetített kibocsátásnál. A régi tagországok átlagában egy munkaerőegységre 2014-ben 71,1 ezer euró kibocsátás jutott, az új tagországoknál pedig ennek mindössze az ötöde, 14,2 ezer euró. Az uniós átlag 42,9 ezer euró volt, a tagországok közül Romániában (11,7 ezer euró) találjuk a legalacsonyabb értékeket, Dánia (205,1 ezer euró) pedig az egy munkaerőegységre jutó legmagasabb kibocsátást produkálta. A magyar mezőgazdaság kibocsátása 17,1 ezer euró volt munkaerőegységenként, ami húsz százalékkal magasabb az EU-13 átlagánál, és negyede az EU-15-ök átlagának. A munkaerőegységre jutó kibocsátás 2005 és 2014 között az EU-28 átlagában 1,6-szeresére, Magyarországon is másfélszeresére emelkedett. Ugyanez az érték az EU-13 átlagában kétszeresére nőtt, azaz Magyarországon a munkaerőegységre jutó kibocsátás bővülése lényegesen elmaradt az új tagországok átlagától.
A magyar mezőgazdaság az EU mezőgazdasági kibocsátásának átlagosan 1,8 százalékát, hozzáadott értékének 1,55 százalékát adta az elmúlt öt évben.
A továbblépés iránya egyértelműen a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozottsági fokának növelése, ugyanis míg az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke nálunk az elmúlt néhány évben alig fele volt a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének, addig Ausztriában és Hollandiában ez az érték másfélszeres, Németországban pedig két és félszeres – olvasható a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági stratégiai programjában. Az élelmiszertermelés súlyát a nemzetgazdaságban jól mutatja, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem felét adja az élelmiszer-kiskereskedelem, ami mintegy négyezermilliárd forintnyi forgalmat jelent. Az agrárexport az elmúlt években nagymértékben bővült, ezáltal az ágazat nemzetgazdasági súlyát jelentősen meghaladó részesedést ért el. A kivitel 2012–2014 között nyolcmilliárd euró körül alakult – 2014-ben 7,7 milliárd euró volt –, amelynek 84,4 százaléka az EU-ba irányult, elsősorban Németországba, Romániába, Ausztriába, Szlovákiába és Lengyelországba. Az agrárgazdaság részesedése a nemzetgazdaság kiviteléből mintegy 9,1 százalék volt.
Magyarország az 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és kétmillió hektár erdejével olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezik, amelyet messze nem használ ki – véli az agrártárca. A magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál – szakmai becslések szerint – hatvan százalékkal nagyobb termelékenység rejlik.
A Földművelésügyi Minisztérium stratégiája szerint a magyar élelmiszeripar fejlődését a szakértelem megerősítése, valamint a kiegyensúlyozott termékszerkezet, továbbá a termelés hozzáadott értékének bővítése és a prémiumtermékek növekvő mértékű előállítása, a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználása jelentheti. Erősebb specializáció, jól szervezett termékláncok és a szállítási infrastruktúra fejlesztése képes megalapozni a termelés hozzáadott értékének és a foglalkoztatás szintjének növekedését.
Huszonnégymilliárd forintos pályázatok
A napokban jelent meg három vidékfejlesztési pályázat, melyek együttes keretösszege közel 24 milliárd forint. Mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók nyújthatják be támogatási kérelmeiket. A kertészeti pályázat munkagépek, eszközök beszerzését, önjáró betakarítógép, illetve traktor vásárlását támogatja. A másik két pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére, illetve a magyarországi erdészeti fafajok meglévő genetikai változatosságának hosszú távú megőrzésére és fenntartására fókuszál.