Gazdaság
Külső tényezőktől is függ a növekedés
Gazdaságkutatók és londoni pénzügyi elemzők úgy látják, hogy még az idei esztendőben akár 2,5-3 százalékos is lehet a bővülésünk
A héten kiderülhet a kiskereskedelmi és ipari termelési adatokból, hogy tovább nő-e a GDP (Fotó: Hegedüs Róbert)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint az első hónapokban tapasztalt gyors növekedés májusban több ágazatban is megtorpant. Áprilishoz képest a termelés, illetve a forgalom volumene az iparban egy százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent, az építőipar ugyanakkor továbbra is erősödött. A kutatók szerint kedvező, hogy az első öt hónap átlagában a közfoglalkoztatottakkal együtt több mint hat százalékkal, de nélkülük is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, azonban a lassuló dinamika itt is megmutatkozik. A GKI összefoglalója rávilágít arra is: az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül hat százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1 százalékkal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Idén a kiskereskedelmi forgalom háromszázalékos és a fogyasztás két százalék körüli növekedése várható hazánkban.
A gazdaságkutató jelezte továbbá, hogy a nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz–ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, és egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői nemrég azt közölték, hogy a magyar GDP idei egész évi növekedésére szóló prognózisukat az eddigi 2,5 százalékról három százalékra emelték fel. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői 2014-re szintén háromszázalékos GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságban a korábbi 2,2 százalékos prognózisuk helyett, ugyanakkor egyelőre változatlanul hagyták a 2015-re szóló, 2,6 százalékos bővülést valószínűsítő becslésüket.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy az idei kilátások szépek, alapjaiban nem írják felül a magyar gazdaság pályáját. A szakértő szerint a héten kiderülhet – a KSH kiskereskedelmi és ipari termelési adataiból –, hogy a régióban is kiemelkedő, 3,5 százalékos éves összevetésű első negyedéves GDP-növekményt meg tudja-e ismételni a gazdaság. Az említett júniusi előzetes KSH-számokból lehet ugyanis következtetni arra, mekkora erő van a magyar gazdaságban – jegyezte meg a közgazdász, aki szerint az idei növekedés nagyobb lehet az eddig vártnál, de az egyszeri nagy ugrás még nem jelenti azt, hogy száguldás jön. A Nemzetgazdasági Minisztérium a 2014-es bővülési várakozását nemrég javította fel 2,3 százalékról 2,6-2,9 százalékra.
Egyelőre véget ért a forint esése
Jelenleg úgy tűnik, a múlt heti forintpiaci nyomás mérséklődött tegnapra: egy
euróért a pénteki 315 forint helyett valamivel több mint 313 forintot kértek. Eközben a dollárral szembeni jegyzések 233 forint körül ingadoztak, míg egy svájci frankért 257 forintot kértek. A devizapiaci szakértők egybehangzó véleménye szerint a mostani korrekció nemcsak a forint esetében volt jelenség, hanem a feltörekvő devizák többségénél is megfigyelhető volt. Mindez azt jelenti, hogy nem hazánkkal kapcsolatos fordulatról van szó.