Külgazdaságunk több lábon áll és a növekedése robusztusabb lett

– A cégek külpiacra lépésének támogatására milyen exportösztönző programok indultak az idén?

– Az exportálás előtt álló kis- és középvállalatok (kkv) számára a külpiacra lépés stratégiájának kialakításához hasznos eszköz lehet a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében zajló Exportakadémia. Ez nem más, mint egy gyakorlati, külpiac-orientált fejlesztőtréning. Ezenkívül a kereskedőház az ügyfélkapcsolati, külpiaci és technikai támogatás hármas pillérére épülve, célzottan segíti az exportképes magyar vállalkozások külpiaci törekvéseinek megvalósítását, a magyar kkv-k kivitelének bővülését. Mindezek mellett a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik kiemelt prioritása mentén lehetőségük van arra, hogy külpiaci megjelenésükhöz vissza nem térítendő pályázati forrást szerezzenek. Ez a pénz felhasználható például a külföldi kiállításon való részvételhez, árubemutatóhoz, piackutatásokhoz, szabadalmi eljárásokhoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximmel karöltve az elmúlt hetekben indította el Exportra fel! elnevezésű fórumsorozatát, melynek célja az exportképes árukat és szolgáltatásokat előállító kis- és közepes vállalkozások külpiacra jutásának elősegítése.

– Mennyire sikeres az Eximbank exportélénkítő programja?

– A bank az Exportélénkítési hitelprogram keretében hatékony refinanszírozási együttműködést alakított ki a hazai hitelintézetekkel, hogy a magyar exportőrök és azok közvetlen beszállítói minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató, kedvező kamatozású forrásokhoz. Idén több új konstrukcióval bővült ez a hitelprogram – mint például a két éven belüli export előfinanszírozás, az exportcélú lízingrefinanszírozás, az exportcélú faktoring refinanszírozás, az Exim Hitelfedezeti garanciaprogram –, kiterjesztve ezzel a kedvezményesen finanszírozható vállalkozások körét. Az októberben elindított lízing refinanszírozási együttműködésekkel összhangban a hitelintézetek által jelzett összes keretigény alapján jelenleg 1,2 milliárd euró kedvezményes kamatozású forrás áll rendelkezésére, amely igény szerint tovább bővíthető. Kialakítottuk az Exim képviseleti hálózatot, 2014 végén és 2015 elején képviseleti iroda nyílik kilenc vidéki nagyvárosban azért, hogy regionális szinten is biztosított legyen az ügyfél-tájékoztatás, ügyféligények felmérése, hitelintézetekkel közös értékesítés támogatása, területi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, helyi együttműködések erősítése.

– Hogyan tudták idén, és hogyan tudják jövőre a hazai beszállítói kapacitásokat ösztönözni?

– A nagyvállalatok beszerzéseinek bővítése érdekében számos, a Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt beszállító fejlesztési program megvalósítása folyik jelenleg is. A kkv-k egyik elsődleges problémája, hogy nehéz bekerülni a nagyvállalatok látókörébe, Míg a nagyvállalati beszerzőknek is sok esetben problémát jelent a magyar potenciális beszállítók felkutatása. Ennek a problémának a megoldására, a két oldal összekötésére jött létre a Nemzeti Befektetési Ügynökség minősített beszállítói adatbázisa. Az országban egyedülálló módon, egy felületen jelennek meg a beszállítók és a nagyvállalatok, megkönnyítve ezzel az egymásra találást. Az adatbázis mindazon magyar vállalkozásoknak szól, melyek olyan komponensek gyártását végzik, amelyek közvetlenül beépülnek a nagyvállalati termékekbe, és megjelennek a végtermékben, vagy olyan tevékenységet végeznek, amik a nagyvállalat gyártási tevékenységéhez kapcsolódnak.

– A beszállítói láncolatot miként tudják magyar vállalatokkal bővíteni?

– A nagyvállalati együttműködés kiterjed a magyarországi beszállítók felkutatására, termékeik és szolgáltatásaik bevizsgálására, a minőségi feltételek megfelelése esetén megrendelések nyújtására, a potenciális befektetők valóságos befektetőkké válásának támogatására is. A kormány és a már letelepült nagyvállalatok között köttetett stratégiai megállapodásoknak fontos része a beszállítói lánc magyar vállalatokkal való bővítése. Az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálása szintén a Nemzeti Befektetési Ügynökség feladata. Ennek keretében beszállító keresési szolgáltatással, vállalatra szabott fejlesztési lehetőségekkel támogatjuk a nagyvállalatokat a megállapodásokban foglaltak hatékony végrehajtását. Kiemelendő, hogy a nagyvállalatoknak beszállító cégek a multinacionális vállalatok nemzetközi hálózatába is beszállíthatnak, így közvetlenül alkalmassá válnak exporttevékenységre is. A beszállítói tevékenység lényegében közvetett exportnak felel meg, és nagyon fontos első lépcsőfoka az önálló külpiacra lépésnek. A magyar beszállítói részarány növelése rendkívül fontos, a célunk az, hogy az itthon megtermelt áru és szolgáltatás, minél nagyobb magyar tartalommal egészüljön ki.

– Hogyan értékeli a 2014-es befektetői bizalmat hazánk iránt?

– Az újabb befektetések generálása terén a kormányzat kiemelt célja, hogy a külföldi befektetők világszínvonalú tudást és termelési kultúrát hozzanak Magyarországra. Az elmúlt időszakban a magyar kormány a befektetői elvárásokhoz igazodva Európa egyik legversenyképesebb befektetési környezetét hozta létre Magyarországon azzal, hogy arányos adórendszert vezetett be, megalkotta az egyik legrugalmasabb európai munkajogi szabályozását, átszervezte a felsőoktatást, és német mintára bevezette a duális szakképzést. A befektetői bizalom helyzetét jól mutatja, hogy a hazai kkv-k és nagyvállalatok, valamint külföldi nagyvállalatok részéről az elmúlt időszakban átlagon felüli új érdeklődést tapasztaltunk, illetve a már meglévő beruházások is számottevően bővülnek. A külföldi beruházók visszajelzései alapján az üzleti környezet javulása, a testre szabott információszolgáltatás, projektmegvalósítás intenzívebb és szervezettebb támogatása és a kormány által nyújtható egyedi pénzügyi támogatások megléte járult hozzá leginkább a pozitív döntés meghozatalához.

– Nevesítsünk néhány beruházó cégeket.

– Példaként mondok néhány jelentős idei bejelentést: a dél-koreai Woory Industries Komáromban építi fel új, autóalkatrészeket gyártó üzemét. A 2018-ig megvalósuló beruházásának értéke 8,6 milliárd forint, a foglalkoztatottak maximális száma elérheti a kétszázötvenet is. A töretlen bizalmat erősíti az is, hogy új ügyfélszolgálati központot hozott létre Budapesten az Emirates dubaji légitársaság, egy év alatt a létszám háromszázra nő a tervek szerint. Magyarország ötödik legnagyobb gyógyszeripari cége az MSD Pharma Hungary Kft. gyógyszergyártó új centrumát szeptemberben adták át Budaörsön. A cég közel kétszáz embert foglalkoztat, az új központtal további húsz új munkahely létesül. A Honeywell idén októberi bejelentése szerint 13 millió dolláros beruházással bővíti nagykanizsai üzemét. Az elektromechanikai alkatrészek gyártására irányuló beruházás 109 új munkahelyet teremt. Jól látható, hogy a legnagyobb cégek új beruházásai egyrészt példaként szolgálnak további beruházók magyarországi letelepedéséhez, másrészt elsőkörös nemzetközi beszállítóik egy része hazánkba helyezi át termelő tevékenységét, ezáltal csökkentve az importot és javítva külkereskedelmi mérlegünket. Az elmúlt időszakban számos vállalat jelentett be új beruházási projekteket, amelyek közvetlen munkahelyek létrehozását eredményezi, továbbá beszállítók százainak biztosít biztos megélhetést, akik újabb munkahelyeket teremtenek.

– Mely külpiacokra nyit kiemelten a kormány? Értem ezen a miniszterelnök bejelentését, a keletre nyitás stratégiáját.

– Hazánk közismerten külpiac-orientált, ebből adódóan nagy jelentősége van annak, hogy a kormány aktív külgazdaság-politikát folytasson. Az export kiegyensúlyozottabb földrajzi szerkezetének elérése érdekében Magyarország kormánya ezért hirdette meg a keleti nyitás stratégiáját. Az új külgazdasági irányvonal célja, hogy a magyar külgazdaságot több lábra állítva csökkentsük az ország külső kitettségét, és a növekedés külső motorját válságállóbbá, robusztusabbá tegyük. A keleti nyitás ugyanakkor nem jelenti a nyugati piacok feladását, sőt annak további erősítése a cél, de a több lábon állás miatt lényeges, hogy az unión kívüli dinamikusabban növekvő felvevőpiacokon is fokozzuk a magyar jelenlétet, hiszen a növekedés motorja az elkövetkezendő évtizedekben ezek a régiók lesznek. Rendszeressé tettük a magas szintű látogatásokat, kontaktusokat, fokoztuk gazdaságdiplomáciai tevékenységünket. Adaptáltuk a külképviseleti hálózatot a keleti nyitással járó új feladatokhoz. Bővítettük diplomáciai és kereskedelmi képviseleti hálózatunkat. A lefedettség növelése érdekében megújítottuk az akkreditációs rendszert, a tiszteletbeli konzuli hálózatot is kiszélesítettük. Bővítettük a külgazdasági szakdiplomata hálózatot. Újjászerveztük a gazdasági vegyes bizottságok rendszerét, mely az egyik legjobb külgazdasági ösztönzési eszköz, főleg a tőlünk keletre vagy délre elhelyezkedő országokban. A gazdasági-üzleti kapcsolatok fejlesztése érdekében az idén már huszonöt kereskedőházat nyitottunk, amelyek küldetése, hogy a hazai kis- és középvállalkozások exportpotenciálját növeljék. A tervek szerint számuk jövő év végére már negyvenöt–ötven körül lesz.

– Idén hány, Magyarországon működő céggel született stratégiai megállapodás?

– A kormány december elsejéig ötvenkét céggel írt alá ilyen megállapodást. Ennek a célja elsősorban az, hogy a magyar gazdaság meghatározó szereplői befektetési tevékenységüket tovább bővítsék, az általuk megtermelt profit újrabefektetése és gazdasági aktivitásuk új munkahelyteremtő elemekkel való gazdagítása révén. Ezek a beruházások magasabb hozzáadott értékű tudásalapú termelést, kutatást-fejlesztést és innovációt hoznak Magyarországra. Az együttműködés a külföldi tulajdonú leányvállalatok mellett hazai cégekre is kiterjed, emellett kiemelt hangsúlyt kap a hazai kkv-k beszállítói ipari fejlesztése. Ennek eredményeként a stratégiai nagyvállalatok beszerzéseiben a hazai beszállítók aránya 64 százalék. A stratégiai partnervállalatok esetében több mint tízezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a megállapodások megkötése óta százmilliárd forint új beruházást hajtottak végre a cégek. A nagyvállalatok gazdasági aktivitása és a hazai kkv-k növekedése így együtt erősítik a magyar gazdaságot.

---

A keleti nyitás stratégiájának főbb pillérei

• Közel-Kelet, arab térség: Törökországgal való kereskedelemben jelentős potenciál kínálkozik, amelyet a stratégiai együttműködés folytatása jegyében alakítunk tovább. Iránnal egyre intenzívebb gazdasági párbeszédet folytatunk, valamint Szíria és Irak felé is keressük a gazdasági nyitás lehetőségeit. Libanon, Jordánia és Izrael tekintetében kulcsfontosságú az erősödő kereskedelmi és befektetési tevékenység fenntartása. Mindemellett érdemi növekedést várunk Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Omán viszonylatában is. Minden adott ahhoz, hogy Észak-Afrikában újra kiemelt gazdasági partnerünkké váljon a térség két vezető állama, Egyiptom és Algéria. Emellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a magyar–marokkói kapcsolatoknak.

• Latin-Amerika: gazdasági érdekeinket tovább erősítjük a térségben, annak érdekében, hogy ez a gyors ütemben fejlődő piacokat kínáló országcsoport ismét felkerüljön a magyar gazdaságdiplomácia térképére, új piacokat nyitva a magyar vállalkozások számára.

• Nyugat-Balkán: Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Albániával, Macedóniával és Koszovóval gazdasági vegyes bizottságokat működtetünk. A relációval folytatott kereskedelem során a jelentős tartalékok minél hatékonyabb kiaknázását tűzzük célul. Az új külügyi vezetés feltett szándéka a fokozott politikai, kereskedelmi, energetikai és beruházások általi befolyásszerzés a Balkánon.

• Ázsia: a Kínába irányuló magyar kivitel értéke folyamatosan nő: 2010 és 2013 között 30,5 százalék volt a növekedés. Az idei év első hét hónapjában 1,25 milliárd dollár értékben exportáltunk Kínába, amely több mint nyolcszázalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2014 első hét hónapjában, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékkal nőtt a Japánba, 23,4 százalékkal a Koreai Köztársaságba, 19 százalékkal a Thaiföldre és 89 százalékkal a Vietnamba irányuló kivitelünk.