Gazdaság

Közösen lépnek föl a V4-ek az uniós befizetések ügyében

Varga Mihály: Az EU-s forrásokat nem a térség büntetésére, hanem felzárkóztatására kell használni - A visegrádi államok emlékeztetőt írtak alá az EU következő keretköltségvetésének finanszírozásáról

Közösen lépnek fel a V4-ek az uniós befizetések ügyében, szorgalmazzák a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret átalakítását, és folytatják a közös nagyberuházások előkészítését - nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek telefonon a Globsec Tatra Summit 2018 konferenciáról.

A tárcavezető közölte, hogy vitára számít az évente Szlovákiában tartott rendezvény pénzügyminiszteri találkozóján, ahol a V4-államok tárcavezetői Franciaország és Németország, valamint az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria pénzügyminisztereivel egyeztetnek. 

Emlékeztetőt írtak alá visegrádi országok az EU következő keretköltségvetésének finanszírozásáról
Rendkívüli jelentőségűnek minősítette Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter azt az emlékeztetőt, amit az Európai Unió következő keretköltségvetésének bevételi oldaláról írt alá a négy visegrádi ország pénzügyminisztere pénteken Csorbatóban (Strbské Pleso). A tanácskozáson a felek elsősorban az EU többéves költségvetésének a bevételi oldaláról tárgyaltak, tehát arról, hogyan töltsék fel a kasszát, s nem arról, hogy költsék el a pénzt. Fontos téma volt a költségvetés hatékonysága is - mondta el Peter Kazimír a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség szerint.
"A Visegrádi Négyek pénzügyminisztereinek a maga nemében történelmi találkozójáról van szó. A jelentősége abban rejlik, hogy nyilatkozatot fogadtunk el saját forrásainkról. Igyekezetünk arra irányul, hogy a nemzeti pozíciókat szintézissé alakítsuk át" - mondta sajtótájékoztatóján a házigazda szlovák pénzügyminiszter. Peter Kazimír újságíróknak kifejtette, a miniszterek a vitában egyetértettek abban, hogy az Európai Unió keretköltségvetésének legfőbb bevételi forrását továbbra is az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége alapján megállapított befizetéseknek és az azokat kiegészítő vámbevételeknek kellene képeznie.
A következő, 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetés lehetséges új bevételi forrásainak a közép-európai régió, de más tagállamok szerint is több kritériumnak kellene megfelelniük. Ezeknek egyebek között korrektnek, fenntarthatónak, az európai célokkal összeegyeztethetőnek és motivációs jellegűnek kellene lenniük - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az új beruházási lehetőségekről, eszközökről és stratégiáról a négy visegrádi miniszter eszmecserét folytatott Vazil Hudákkal, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével.

 

Varga Mihály a megbeszélés egyik legfontosabb kérdésének nevezte a 2021 és 2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretét (Multiannual Financial Framewor, MFF), amely - mint mondta - az Európai Bizottság javaslata alapján hátrányosan érinti Közép-Európát. A visegrádi országok más szerkezetű uniós költségvetést javasolnak, pénteken aláírt közös nyilatkozatuk arra is kitér, hogy az átalakítás miatti hiányokat milyen forrásokból lehet pótolni - közölte. 

Az uniós forrásokat nem a térség büntetésére, hanem felzárkóztatására kell használni - fogalmazott a pénzügyminiszter. Magyarország méltányos, egyszerű és átlátható bevételi rendszert szorgalmaz a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló befizetésekből és a saját forrásokból. Az arányos teherviselés elvének ez felel meg a leginkább és ez tükrözi a legjobban a tagállamok gazdasági erejét is, ezért a GNI-alapú saját forrás arányát nem szabad csökkenteni - hangsúlyozta. 

Ismertette egyúttal, hogy a konferencián az Európai Beruházási Bank prezentációt tartott, mivel a visegrádi országok közös nagyberuházásainak új támogatási lehetőségekre van szükségük. A négy országnak többek között a gyorsvasúti összeköttetés, az autópályák összekapcsolása és az energiahálózat észak-déli összekötése érdekében lehet szükségük magántőkén alapuló forrásokra is - tette hozzá. Megjegyezte, hogy Szlovákia nyitott a magyar V4-elnökség alatt indított fő projektek, köztük a nagysebességű vasúti kapcsolatok megteremtéséről szóló egyeztetések folytatására.

A Pénzügyminisztérium pénteki közleménye szerint Varga Mihály a rendezvényen közölte azt is, hogy Magyarország ellenezi a vámbeszedési kulcs 10 százalékra csökkentését, mivel a vámbeszedési költségek fedezésére Magyarországnak a többi tagországhoz hasonlóan szüksége van a 20 százalékos arány fenntartására. Kijelentette továbbá, hogy a magyar álláspont szerint a digitális vállalatoknak is részt kell vállalniuk a közteherviselésből, az általuk megtermelt jövedelmek után adót kell fizetniük. Magyarország ezért - tette hozzá - csak olyan uniós megoldásokat támogat, amely nem járnak a társasági adó harmonizációjával, nem sértik a kettős adóztatási és kereskedelmi egyezményeket. A tárcavezető kiemelte, hogy a digitális vállalatok adóztatását uniós szinten nem lehet rendezni, ezért globális együttműködést szorgalmazott a legfőbb kereskedelmi partnerekkel.

Varga Mihály a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok a stabilitást és a gazdasági növekedést képviselik az EU-ban, a közösség jövőjéről szóló párbeszédben ezért érdemben és egyenlő partnerként kell részt venniük. A V4-ek gazdasági növekedése jóval meghaladja az uniós átlagot, a visegrádi országok Európa gazdasági növekedésének motorját jelentik a pénzügyminiszter szerint - írták.