Gazdaság

Közelebb a GMO-önrendelkezéshez

Egyre több EU-s döntéshozó ért egyet azzal, hogy a genetikailag módosított növények termesztéséről a nemzetek maguk határozzanak

Újabb állomáshoz érkezett a genetikailag módosított organizmusok termesztésének szabályozása. A napokban az Európai Unió Környezetvédelmi Szakbizottsága fogalmazta meg azokat az irányelveket, amelyek alapján a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek a módosított növények termesztéséről. Ugyanakkor vannak olyan hangok, amelyek szerint az önrendelkezést felrúgná az unió és az Egyesült Államok között várhatóan hamarosan létrejövő szabad kereskedelmi megállapodás.

kukorica 20141113
Az itthon termesztett kukorica nem lesz génmódosított (Fotó: Reuters - Eduard Korniyenko)

Egyre engedékenyebb az Európai Unió a genetikailag módosított organizmusok (GMO) termesztésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban több olyan döntést hozott az Európai Parlament és több szakbizottság, amely lazít a feltételeken: egyre inkább a tagállamok saját hatáskörébe helyezve a döntést ezek termesztéséről. Legutóbb a napokban szavazott második olvasatban az Európai Parlament Környezetvédelmi Szakbizottsága a GMO-k termesztésének tagállami korlátozására vonatkozó irányelveiről. A szavazás végeredménye hazánk számára pozitív, mivel a nemzetek szabad döntését támogatja, és kimondja, hogy az uniós szintű engedélyezés ellenére is megtilthatják a genetikailag módosított növények termesztését.

A legutóbbi döntés még mindig csak köztes állomása a jogszabály végső, tagállamok által is elfogadott formájához képest, az intézményközi tárgyalás azonban már kezdetét vette az EP és az Európai Tanács között.

A jelenlegi szabályok szerint egy uniós ország csak moratórium bevezetésével tudja biztosítani GMO-mentességét, amelynek fenntartásához időről időre meg kell küzdenie a tagállamok támogató szavazataiért. A helyzet javítására az Európai Bizottság 2010 júliusában nyújtotta be azt a jogszabályjavaslatát, amelynek célja, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek arról, kívánnak-e a területükön génmódosított növényeket termeszteni. Az Európai Parlament már 2011 nyarán nagy többséggel megszavazta első olvasatos álláspontját, amelyben tovább bővítette a tagállamok mozgásterét, az Európa Tanácsban a GMO-k mellett érvelő államok sokáig hátráltatták a megállapodást. A tárgyalások csak 2014 elején vettek új lendületet, amikor az úgynevezett 1507 GM kukorica köztermesztéséről szóló engedélyezés körüli botrány felszínre hozta az uniós GMO-szabályozásban rejlő visszásságokat. A szóban forgó GM kukorica uniós engedélyét ugyanis a 28 tagállamból mindössze öt támogatta, a jelenlegi szabályok szerint azonban – minősített többség hiányában – mégis zöld utat kaphatott.

Veszélyeztetheti a tagállamok önrendelkezését az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP). Ha a két nagyhatalom megegyezik, akkor elképzelhető, hogy a lazább amerikai környezetvédelmi és élelmiszer-ipari szabályozások következtében Európában is felpuhulhatnak a legutóbb elfogadott irányelvek.

A környezetvédő szervezetek már régóta kongatják a vészharangot: szerintük a TTIP elsődleges célja nem a vámok eltörlése, mivel az unió és Amerika között ezek már most is rendkívül alacsonyak. Sokan azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a társulás részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civileket, szakszervezeteket nem vonták, vonják be. A tervezett megállapodás fő célja egyébként úgy foglalható össze, hogy a nagyhatalmak szinkronba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos korábbi előírásokat. Korábban a titokban folyó tárgyalásokról olyan információk is kiszivárogtak, hogy az amerikaiak azt szeretnék elérni, a náluk jóváhagyott, hatóságilag elfogadott termékek automatikusan Európában is rendelkezzenek ezekkel az engedélyekkel. A környezetvédők korábban figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást (kio-tói jegyzőkönyv, stockholmi és bázeli egyezmények) sem ratifikált, ugyanakkor rábólintott számos olyan technológiára (így például a hormonkezelésre az állattenyésztésben, valamint a génmódosított növények termesztésére) és vegyi anyagra, amely az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltott.

Az egyezmény része lenne egy meglehetősen aggályos intézmény, az úgynevezett befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS). Ennek lényege, hogy létrehoznának egyfajta magánbíróságot, amely a multinacionális vállalatokat védené. A vállalatok ennek az intézménynek a segítségével bármikor beperelhetnék a tagállamokat, amennyiben azok szigorúbb környezetvédelmi vagy élelmiszer-ipari szabályozást hoznának, mint az unió vagy Amerika. A testület tagjai olyan emberek lennének, akik maguk hívnák fel a multik figyelmét a szabad kereskedelmi megállapodásokban foglalt jogorvoslati lehetőségekre. A tervek szerint a bíróság döntésével szemben nem lenne helye fellebbezésnek. Ezek alapján például Magyarországot bármikor szankcionálhatnák, ha az alaptörvényben foglalt GMO-tilalomhoz ragaszkodnánk, miközben a TTIP értelmében nem tilos ezeknek a növényeknek a termesztése.


5 perces interjú: Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője

– Ha megállapodik az Egyesült Államok és az Európai Unió, akkor jöhetnek a GMO-k?

– Az Egyesült Államok szeretné a genetikailag módosított termékeit értékesíteni az európai piacokon. Hivatalos, tudományosan alátámasztott vizsgálatok még mindig nem igazolták, hogy ezek a termékek komoly egészségügyi kockázatot rejtenének magukban. Amerika pedig erre alapozna. A nagy élelmiszer-ipari cégeik annyira dominánsak és olyan komoly versenyhelyzetben vannak, hogy érdekükben áll, hogy a kereskedelmi megállapodás tartalmazza a GMO-k engedélyezését. Kérdés, hogy az unió mit kérne ezért cserébe.

– A tárgyalások titokban folynak, mennyire fontos kérdés a GMO-termesztés?

– A GMO-k kérdése csak egy kis szelete a megállapodásnak. Először a nagy ügyekben kell megegyezni. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar is a nagy fejezetek egyike.

– Az unió gazdasága mára jelentősen lemaradt az Egyesült Államokétól. Még mindig megéri a TTIP?

– Amikor másfél évvel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások, Amerikában nagyobb problémák voltak, mint jelenleg. Az akkori számítások szerint a TTIP 0,5 százalékos GDP-növekedést jelentett volna az Európai Uniónak, és 0,4 százalékos bővülést az Egyesült Államoknak éves szinten. A foglalkoztatás megugrana, így a munkaerőpiac is jobban járna.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom