Korszerűbb keretek a vadgazdálkodásnak

A tájegységi, ökológiai vadgazdálkodási szemlélet áll a korábbi vadgazdálkodási törvény módosításának középpontjában, s megalkotását széles körű szakmai egyeztetés kísérte – mondta tegnap Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára. Emlékeztetett: nem készül új törvény, mivel a korábbi, 1996-os szabályozás sarkalatos elemei megmaradnak, így csak módosítják azt. A cél lebontani a korábbi bürokratikus szabályokat, és alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A törvény bizonyos elemei már januártól hatályba lépnek, legkésőbb 2017. március 1-jéig pedig a teljes új szabályozás.

A legfontosabb eleme a szabályozásnak, hogy létrejön a tájegységi szemlélet, emellett lesznek tájegységi fővadászok. A vadászati üzemciklus a korábbi tíz évről húszra emelkedik.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a földtulajdonosokra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban elmondta: a jövőben már húszszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezők is adhatnak engedélyt vadgazdálkodásra a területükön. Korábban a vadkárok okozta költségek öt százalékát viselte a földtulajdonos. A módosítást követően már a vadgazdálkodó viselné a károk száz százalékát abban az esetben, ha nem teljesítette a kilövési tervet. Ezzel megszűnhetnek a hosszú bírósági eljárások. A károk megállapítása a jövőben már nem becslés alapján, hanem konkrét felméréssel történik.

Jámbor László, az Országos Vadászati Kamara elnöke arra emlékeztetett, hogy húsz év szakmai tapasztalatát vették figyelembe a módosításoknál. A korábbi, 1996-os törvényből megmaradnak bizonyos rendelkezések: a vad továbbra is állami tulajdonban marad, a vadászterület pedig nem lehet kisebb háromezer hektárnál. A trófeabírálattal kapcsolatban kiemelte: visszavezetik a szigorú, de rugalmas bírálati rendszert.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetője arról beszélt, hogy a korábbi földtulajdonosi közösségek instabil rendszer szerint működtek, s ezt a jövőben jobban szabályozzák. Magyarországon 63 ezer vadász van, és további 25 ezren jönnek külföldről. Az ügyvezető fontosnak nevezte a nemzeti értékek megtartását, a hagyományőrzést. Kiemelte: szakmai törvény született, amelynek az a célja, hogy a hazai vadásztársadalomnak továbbra is meglegyen a lehetősége a vadászatra.

---

Szigorú törvényi előírások szabályoznák a tájegységi fővadászok munkáját
Elhanyagolhatók a pluszköltségek

2 perces interjú: Bitay Márton, állami földekért felelős államtitkár

– Milyen költségvetési vonzata van az új szabályozásnak?

– A vadgazdálkodási törvény módosításának új szakmai eleme a tájegységi fővadász személye, az ő bérezésére és felszerelésére kell pénzt fordítani, azonban ennek költsége nemzetgazdasági szempontból elhanyagolható. Fontos, hogy természetvédelmi szempontokat középpontba állító vadgazdálkodási törvényt fogadjon el az Országgyűlés. Ehhez viszont még egy szereplőt be kell építeni, mert a vadászok és a hatóságok között jelenleg akkora a távolság, hogy a régi rendszer már nem alkalmas arra, hogy a minőség javuljon.

– Mire gondol?

– A trófeaállomány folyamatosan csökken, a nagyvadállomány viszont nő. Hiába akar ezen változtatni a hatóság. Ezt a munkát segítené a jövőben a tájegységi fővadász, akinek elsősorban vadvédelmi, vadgazdálkodási szempontok szerint kell dolgoznia, összefogva a vadászokkal.

– Ki jelöli ki a tájegységi fővadászt, és mennyire szigorú szabályok vonatkoznak rá?

– Maga a törvény is körülhatárolja a tájegységi fővadász tevékenységét, emellett végrehajtási rendeletek is készülnek, szigorú előírások szerint. A fővadászok kinevezése a tervezet szerint a földművelésügyi miniszter hatásköre, azonban ez még változhat.

– Ön szerint elképzelhető az ötpárti igen?

– Nem állunk rosszul, minden lehetőség adott a szakmai vitára és az egységes álláspontra.