Kompromisszumos megoldás a német–francia találkozón

Kompromisszumos megoldás született a német–francia pénzügyminiszteri találkozón kedden, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi uniós pénzek esetében rossz előjeleket is tartalmaz – írja a Porfolio.hu. A gazdasági portál tegnap megjelent cikke szerint egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz az új kasszából. Egyelőre csak a két nagy tagállam közös álláspontja született meg az eurózóna-költségvetés témájában, a koncepciót még a többi tizenhét eurózóna-tagállammal is meg kell vitatni, illetve az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell. A német–francia paktum alapján eldőlt, a közös uniós költségvetés keretein belül alakítanák ki az eurózónának szóló büdzsét, ahogy azt egyébként a Bizottság is felvázolta már tavalyi javaslatában.

A fenti jelek miatt Varga Mihály pénzügyminiszter múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nem kívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz majd a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban. Az Európai Unió hétéves költségvetése keretein belül alakítják ki a tizenkilenc tagú eurózónának szánt külön költségvetést.

Az eurózóna költségvetésének nagyságát az unió hétéves költségvetésének méretéhez igazodva kell megállapítani, a büdzsé méretének kérdésében német álláspont győzedelmeskedhetett, míg a felhasználási célokban inkább a franciáké, azaz egyelőre feltehetően néhány tízmilliárd eurós lehet a nagysága – közölte a portál a kiszivárgott anyagból. A Bizottság harmincmilliárd eurós beruházási és huszonötmilliárdos strukturális reformtámogató keretet javasolt tavaly, utóbbiból az eurózónán kívüli Magyarország is kaphatna, ha erősen elkötelezi magát az eurózóna felé, és ilyen irányú szerkezeti reformokat tesz.

A mostani német–francia paktum alapján Magyarország csak azután kaphatna az eurózónás büdzséből, miután belép az euró előszobájának tekintett ERM–II árfolyamrendszerbe. A büdzséből a tagállamokban végrehajtott szerkezeti reformokra, illetve konkrét stratégiai beruházási projektekre lehetne pénzt kifizetni – tudatta a portál.