Komplex fejlesztési terv a fővárosi fürdőinkre

A Széchenyi elavult gépészetének és fűtésének korszerűsítése is napirenden van (Fotó: MH)

Tizenötmilliárd forint értékű, tíz projektből álló fejlesztési tervet készített a 2015–2020-as időszakra a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. A költségek kétharmadát a cég önerőből állja, ötmilliárdot pedig a főváros tesz hozzá – mondta a Turizmus Panorámának adott interjúban Szőke László, a BGYH Zrt. vezérigazgatója. Közölte, a főváros indirekt módon eddig is segítette a beruházásaikat azzal, hogy az eredményeiket nem fölözte le osztalékként. Azzal a feltétellel, hogy fejlesztésekre kell fordítaniuk a nyereséget. Amikor a mostani fürdővezetés 2010-ben munkához látott, mindenki azt firtatta, van-e értelme, hogy a főváros pótolja a vállalat nettó hétszázmilliót meghaladó hiányát, amikor minden évben ugyanennyi veszteséget termel. Azóta kiderült, nem egy feneketlen hordóba dobálják a pénzt. Négy év alatt öt és félről nyolcmilliárdra tornászták fel a bevételeiket, 2011 óta nyereségesek, a 2013-as eredményük 432 millió forint volt, a tavalyi várhatóan hétszáz-nyolcszázmillió lesz, az esős nyár ellenére – emelte ki a vezérigazgató.

Szőke László szólt arról, a Rudas élményfürdőjének és a Dandár wellnessrészlegének őszi átadásával lezárult a rövid távú programjuk, amely azt célozta, hogy mindegyik fürdőnek legyen kinti, nyitott medencéje. Most indulhat a második szakasz: a meleg vizű strandokat egész éves üzemelésű létesítményekké alakítják át, ami az időjárástól való függés mértékének csökkentését és a kapacitásbővítést szolgálja. Csak a két hideg vizű strand, a Pünkösdfürdői és a Római marad idényjellegű. Mint mondta, nem halogathatók tovább az elmaradt felújítások, például az évekkel ezelőtt bezárt, folyamatosan pusztuló pesterzsébeti fürdőé. A fejlesztésekhez szükséges összeg úgy áll össze, hogy öt esztendőn keresztül évi másfél milliárdot fordítanak fejlesztési célra, további nettó másfél milliárd bevétellel számolnak a Dagály északi területének eladásából az ott létesülő, világversenyek megrendezésére is alkalmas uszodakomplexum számára, és egymilliárdos hitelfelvételt terveznek. Ám az is lehet, ez utóbbira nem lesz szükség, mert minden új beruházás növeli az eredményességet. A Dagály fürdőben komplett átalakítás lesz. Budapesten ugyanis hiányzik egy olyan fürdő, amelyik elérhető áron, télen-nyáron kiszolgálja a kisgyermekes családok igényeit. Egész éves vízi gyermekparadicsomot varázsolnak a Dagályba egy új medencecsarnok létesítésével, baba-mama és családi élménymedencével, jacuzzival és egy olyan csúszdaparkkal, amely átlépi a mai tinédzserek ingerküszöbét.

A Király fürdő rekonstrukciója keretében bővítés is lesz, egy kisebb méretű, télen is nyitott uszodát építenek a klasszicista udvarban.

Elengedhetetlen a Széchenyi rettenetesen elavult gépészetének és fűtésének korszerűsítése, amelyre uniós pályázati pénzt lehet igényelni. A Gellértben ugyanezek a gondok, de ott bővítést is terveznek: a meglévő földszinti kabinsor helyén egy vagy két medencét építenének, és mint különleges rendezvényhelyszín, ráerősítenének vele a nagyvállalati piac­ra, ami a Rudassal is szándékuk. Szőke László szavai szerint a tíz projektből hét turisztikai célú. Ha megvalósulnak, mindegyik fürdőnk európai színvonalú lesz, és Budapest teljes joggal formálhat igényt az 1934-ben elnyert fürdőváros címre.