Költekezők, egyben előrelátók a fiatalok

A fesztiválok egyre több fiatalt vonzanak, a jegyárak és az ottani fogyasztás költségei viszont jóval túlmutatnak a zsebpénz kategó­rián. A legnépszerűbb hazai fesztiválok közül a Balaton Soundra egy napijegy legkevesebb tizenhétezer forintba került, míg az idei Szigetre huszonegyezer forintos napijeggyel lehet bejutni. A többnapos ott-tartózkodás már százezer forintba is kerülhet. A szülőnek nem fér bele a költségvetésébe, hogy gyermeke fesztiválozását is finanszírozza, így a fiatalok jelentős része saját maga teremti elő a szórakozásához szükséges anyagiakat, vagy azok egy részét – derül ki a K & H Csoport összesítéséből.

A szabadságok, illetve nyári szünet alatt gyakorta előfordul, hogy korlátlanabbul költünk, nem akarunk a pénzszámolgatással limiteket állítani a kikapcsolódásunknak – összegez lapunknak küldött közleményében, a kutatás kapcsán Horváth Magyary Nóra, a K & H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a szabadabb költések hátulütőire is érdemes felkészülnünk, és felkészíteni a fiatalokat is, hogyan osszák be az adott programra kapott keretösszegüket, hogyan használják a bankkártyájukat, vagy épp mit tegyenek, ha elveszítik azt. A pénzügyi tudatosság kultúráját saját magunk építjük, az ismereteket pedig a mindennapi szituá­ciókban tudjuk jól átadni.

Az Y és Z generációhoz tartozó fiatalok jelentős összegeket költenek ugyan fesztiválokra és szórakozásra, mégis tudatosak, csaknem negyven százalékuk takarékoskodik valamilyen formában. Ahogyan korábban írtuk, a fia­talok egy része havonta rendszeresen tesz félre, míg mások csak alkalmanként, pél­dául akkor, ha nagyobb összeget kaptak vagy kerestek meg. A megkérdezett diákok csaknem hatvan százaléka a karrierje elindítása, a tapasztalatszerzés miatt tartja fontosnak a munkát, tizenhat százalékukat pedig a zsebpénz motiválja.