Gazdaság
Kockázatok a kifizetéseknél
Fedezetkezelő fehéríti a gazdaságot, A beruházásnál fontos, hogy a fővállalkozó tisztességes legyen
Jelentős a fellendülés az építőiparban, főként az újraiparosításnak köszönhetően. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal is alátámasztja: az elmúlt időben huszonhárom százalékkal nőtt az építőipari termelés és a vállalatok megrendelésállománya június végén ötvenhét százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A nagy beruházások megvalósulását korábban a piacon tapasztalt visszaélés és vita is lassította (lásd például a budapesti Bálna esetét – a szerk.), mint például a kifizetetlen alvállalkozók, elhúzódó perek. Ezeket a kockázatokat majdnem teljes mértékben kiszűri a fedezetkezelés jogintézménye, amely 2010 óta kötelezően alkalmazandó minden, másfél milliárd forintot meghaladó értékű építési beruházásnál – mondta tegnap Novák Zalán, az Első Fedezetkezelő Zrt. vezérigazgatója. A hazai piacon legnagyobb, kizárólag fedezetkezeléssel foglalkozó szolgáltatónál éves szinten ötven-százra becsülik a fedezetkezeléssel biztosított magyarországi projektek számát. Ezek jelentős része még az állami szférában fordul elő, de a magánpiacon is legalább kétszáz-négyszázmilliárd forint értékben indulnak építőipari nagyberuházások. A fedezetkezelés legfontosabb célja, hogy biztonsági garanciát nyújtson minden résztvevőnek. A beruházó számára csökkenti az építkezés problémamentes befejezésének kockázatát, hiszen az alvállalkozók minden esetben a pénzükhöz jutnak.
Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, eddig kirívó ügyre nem volt példa, ez a módszer mindegyik félnek garanciát nyújt. A fővállalkozó részéről az alvállalkozó felé fedezet lehet például az állampapír, a készpénz, a bankgarancia, ám sokan úgy vélik, a fedezetkezelési határt a másfél milliárdról érdemesebb lenne lejjebb vinni a vállalkozók védelme érdekében.
Megvédik a becsületes munkát
Mintegy harminc százalékkal nőtt azon alvállalkozók száma, akik regisztráltatják magukat a fedezetkezelői rendszerben.
2 perces interjú: Novák Zalán vezérigazgató, Első Fedezetkezelő Zrt.
– Mekkora jutalékkal dolgozik a fedezetkezelő?
– A beruházó fizet bennünket, ennek összege az alvállalkozók számától függően változik. Általában egy- és ötezer eurós tételről beszélhetünk havonta.
– Mi a fedezetkezelés menete?
– Az alvállalkozók regisztrálják magukat a rendszerünkben, és minden hónap végén egy független ellenőr igazolása alapján jár nekik munkájuk ellenértéke. Amennyiben pár napon belül a fedezetkezelő azt látja, hogy a fővállalkozó nem fizette ki alvállalkozóját, akkor közvetlenül ő maga fizeti ki azt a fedezetből. Ha vita van a teljesítésnél, akkor a fedezetkezelő visszatarthatja az összeget.
– Milyen mértékben változik a fedezetkezelésbe bevont vállalkozások aránya?
– Növekedést mutat, mégpedig majd harminc százalékkal. Örvendetes, hogy egyre többen ismerik fel ennek a jelentőségét. Emlékezzünk mekkora botrány volt abból, hogy az egyik élelmiszerlánc ingatlanjának építője mint fővállalkozó, nem fizette ki az alvállalkozóit. A kifizetetlen alvállalkozók aztán napokon át blokád alatt tartották az elkészült szupermarket épületét. De említhetnék még számtalan olyan történetet, ahol az alvállalkozó azért ment csődbe, mert nem fizették ki, pedig a munkát tisztességesen elvégezte. Mint az adatok ismertetésekor is említettem, érdemes lenne a kormánynak megfontolnia, hogy a fedezetkezelési határt másfél milliárd forintról lejjebb kellene szállítani a biztonság érdekében.
Ígéretes jelek a magyar gazdaságban
Javítani kell még a hazánk iránti befektetői bizalmat, a magyar gazdaságban azonban számos ígéretes jel mutatkozik – fogalmazott Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke tegnap egy szakmai konferencián. Rámutatott: jók a nemzetgazdaság adatai, mivel nő a hazai össztermék, a foglalkoztatás és a fogyasztás, emellett csökken az infláció. A jövőben arra kell figyelniük a befektetőknek, hogy ezek a kedvező trendek tartóssá válnak-e. Mind az ukrán konfliktus, mind a nyugat-európai és orosz folyamatok befolyásolják a gazdaságunkat, mivel Magyarország növekedését az export biztosítja. A beruházások bővülése is kulcskérdés, a jövőben a magánszektornak kell növekedést elérnie az eddigi – nagyrészt kormányzati – beruházásokkal szemben. A rendezvényen Csaba László közgazdász elmondta, a nemzetközi folyamatok között több olyan is található, amely veszélyt jelent az olyan kis gazdaságokra, mint amilyen a magyarországi is. Példaként említette az áttételes ügyletek visszatérését, és a „szolid” befektetések visszaszorulását, emellett azt, hogy a kormányok nem foglalkoznak az adóssággal, amíg „megy a szekér”. A szakember szerint a tudásgazdaság kiépítése jelenti a kiutat.
(NK)