Gazdaság

Kivitelben aktív az ország

Magyarország a legerősebb tőkeexportőr a kelet-közép-európai régióban – rekordév volt a tavalyi

Látványosan meghaladja Magyarország tőkemérlegének 2015-ös szintje az azt megelőző évit, amelyben az Európai Unióból érkező támogatások is szerepet játszottak. A működő tőke beáramlásának jelentős szerepe van a hazai beruházások élénkítésében.

MErcedes
A beruházások esetében rekordév volt a tavalyi (Fotó: Csudai Sándor)

A magyar kormány egyik célja, hogy Kelet-Közép-Európában nálunk legyen a legmagasabb az egy főre jutó külföldi befektetések értéke. Jelenleg Magyarországon 8263 euró az egy főre jutó külföldi működőtőke- (FDI-)mutató, ezzel Kelet-Közép-Európában Csehország után a második helyen állunk. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) minap tartott rendezvényén a beruházások tekintetében is rekordévként értékelte a 2015-ös esztendőt, a HIPA ugyanis 67 beruházást tárgyalt le sikeresen, 21 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A 67 projekt 1,4 milliárd euró beruházást jelent Magyarországon.

A tavalyi esztendő tőkemérlegének 4,7 milliárd eurós többlete jóval meghaladja a 2014-es 3,9 milliárdot, a jelentős eltérésben azonban fontos szerep jut annak, hogy 2015-ben felgyorsult az Európai Unióból érkezett források lehívása. Bár az elmúlt év utolsó hónapjában csökkentek az uniós átutalások, az ország külső pénzügyi aktívuma – a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege – decemberben is elérte a 630 millió eurót. Ebből a tőkemérleg, az uniós átutalások jelentős megcsappanása miatt, tavaly decemberben a novemberihez képest 626 millió euróval kisebb, 175 millió euró többletet mutatott. A tőkemérleg egyenlegének megítélésében azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy abban az országba behozott és az innen kivitt működő tőke is szerepel. Magyarország pedig köztudottan a legaktívabb tőkeexportőr a régióban – hívta fel a figyelmet kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az országba érkező külföldi pénzek pedig nem feltétlenül zöldmezős beruházásokhoz érkeznek, hanem gyakran fejlesztési tőkepótlások.

Az áruforgalom többlete tavaly decemberben 243 millió euróval nőtt úgy, hogy a bevételek 838 eurós visszaesését az importkiadások visszaesése túlszárnyalta és 1,081 milliárddal alacsonyabb lett az októberi 6,81 milliárd eurónál – idézte a távirati iroda a jegybank által közzétett adatokat. A szolgáltatások 345 millió eurós exporttöbblete zsugorodott ugyan, de az idegenforgalmi többlet decemberben is megközelítette a 254 millió eurót.

A külföldi befektetések után hazautalt jövedelmek 716 millió eurós szinten álltak az év végén, de a működőtőke-befektetésekből eredő profit-hazautalás alig nőtt és 547 millió euróra rúgott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az előzetes adatok szerint így 2015-ben nagyjából 5,5 milliárd euró lett folyó fizetési mérleg egyenlege, ami több mint a kétszerese a tavaly előtti 2,4 milliárdnak. Abban a szakértők egységes álláspontot képviselnek, hogy az emelkedésben kulcsszerepe volt az áruk és szolgáltatások többletének, amely összességében elérte a tízmilliárd eurót.