Kitörési pont a keleti nyitás

Kovács Árpád elnök és Becsey Zsolt helyettes államtitkár is részt vett a konferencián (Fotó: Csudai Sándor)

Egyre súlyosbodó problémát jelent az Európai Unió energiafüggősége, amely hatással van Magyarországra is. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Károli Gáspár Református Egyetem konferenciáján tegnap kiemelte, hazánk célja ezért az energiafüggőség okozta kiszolgáltatottság csökkentése, mivel a becslések szerint tízmilliárd euró feletti az energiaimport. A jövőben tehát át kell alakítanunk a gazdaságot, hogy kompenzálhassuk az energiahordozókra fordított kiadásokat. Elsősorban a földgázfelhasználást kell csökkenteni, mivel a háztartások 85 százaléka használja ezt az energiaforrást. A gazdasági kitettség csökkentésének egyik módja lehet az újraiparosítás. Jelenleg a GDP 21-22 százaléka az ipari termelés, célunk, hogy 2030-ra elérjük a harminc százalékot. Már most is az uniós átlag felett teljesítünk, mivel az EU-átlag 15-16 százalék.

A másik fontos gazdasági lehetőségünk a mezőgazdaság bővítése. Cél, hogy a megtermelt árut ne alapanyagként, hanem feldolgozott formában értékesítsük, egy részét pedig az ipar használja fel nyersanyagként. Az agrárium fejlesztése azért is fontos, mert a világnépesség folyamatosan növekszik, egyre kevesebb termőterület tart el egyre több embert, erre a problémára pedig hazánknak is választ kell adnia. A jövőben az uniós támogatáspolitika átalakul: vissza nem térítendő támogatást az eddigi gyakorlattal szemben már csak a vidékfejlesztésre és a feldolgozóipar erősítésére igényelhet hazánk. Az államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy a visszatérítendő támogatások kamatmentesek is lehetnek, és várhatóan az átalakítás nem csorbítja a beruházási kedvet. Íjgyártó István korábbi moszkvai nagykövet a keleti nyitás fontosságára mutatott rá előadásában. Mára befejeződött az integráció, hazánk megkérdőjelezhetetlenül a nyugati világhoz tartozik. Már 2008-ban világossá vált, hogy nem kerülnek el minket sem a politikai és gazdasági válságok. Ennek tudatában nyithatunk azok felé az országok felé, amelyekkel eddig nem álltunk gazdasági kapcsolatban. Idesorolhatók például a Szovjetunió utódállamai, amelyekkel a hetvenes, nyolcvanas években voltak kapcsolataink, mára azonban átalakultak. A konferencián részt vett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki az esemény fővédnöke és Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.