Gazdaság
Kiterjesztenék a lakástámogatásokat
Már jövőre kiírhatja a kormány az összes európai uniós pályázatot – jelezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Várakozáson felüli eredményeket hozott a júliusban bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), ezért azt érdemes lehet kiterjeszteni a következő hónapokban - fogalmazott Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a világgazdaságban megjelenő egyre több borús jel ellenére a magyar növekedés fennmaradását többek között az uniós források kifizetésének felgyorsításával, a banki hitelezés növelésével, a rugalmas munkaerőpiac kialakításával, a beruházások és a lakásépítés ösztönzésével lehet segíteni. Mint mondta, a kormány szeretne előrelépni az uniós források kifizetésének felgyorsításában, így 2017 közepéig kiírják az összes pályázatot, de ezt lehet, hogy érdemes már 2016-ra előre hozni, így növelve a beruházásokat és csökkentve a gazdasági teljesítmény visszaesését - jelezte Varga.
Másik fontos területként említette a bankok hitelezési aktivitásának növelését. Elmondta, a kormány konzultációt kezdett a bankszövetséggel, a kereskedelmi bankokkal egy intézkedéscsomag összeállításáról, amely a pénzintézeteket a hitelezést akadályozó korlátok lebontására ösztönzi.
Szavai szerint a kormány továbbra is szeretné ösztönözni az öngondoskodás különböző formáinak elterjedését, ezért fontos, hogy a gazdaságpolitika is olyan irányba menjen, amely a hosszú távú befektetéseket tervezhetővé, stabillá és kiegyensúlyozottá teszi.
Kitért arra is, hogy a nemzetgazdasági tárca eddig 750 milliárd forintnyi pályázati forrást írt ki a 2014–2020-as időszakra, az év végéig pedig további 150-200 milliárd forintnyi kiírást tervez.
Bár a világgazdasági környezet változásának - például a nyersanyagárak és az olajár drasztikus csökkenése, a Fed várható kamatemelése vagy a kínai gazdaság lassulása - nem minden eleme érinti közvetlenül Magyarországot, érdemes átgondolni, mit lehet tenni a gazdasági növekedés fenntartása érdekében.
Hangsúlyozta: fontos feladat a beruházások és a lakásépítések ösztönzése is. Ennek lehetőségeit már vizsgálja a kormány, és egy olyan csomagot szeretnének összeállítani, amely megmozdítja a lakásépítést, beleértve a bérlakásépítést is.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a konferencián azt mondta, a jegybank a tőzsdén keresztüli gazdaságfejlesztést támogatja azzal, hogy állami vállalatok és a kkv-k tőzsdére lépését segíti. Az állami vállalatok közül első lépésben a közszolgáltató cégeket és az állami bankokat (MKB, Budapest Bank) lehet tőzsdére vinni - mondta.
Az állami vállalatoknak azért előnyös a tőzsdei jelenlét, mert a transzparencia fegyelmező erővel bír, így piaci cégként működnek - tette hozzá. A tőzsdék általában fontos szerephez jutnak a vállalkozások finanszírozásában, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) nem tölti be kellően ezt a szerepet, így lemaradt a régiós versenyben. A tőzsdék egyik jellemzője a kapitalizációjuknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, amely a bukaresti tőzsdén tíz százalék, a BÉT-en 18 százalék, míg a prágain 19, a bécsin 25, a varsóin pedig 38 százalék. Az állami cégek tőzsdei szerepére példaként a lengyel PKO bankot említette, amelynek 75 százaléka van állami tulajdonban, mégis piaci alapon és jól működik. A kkv-k számára pedig külön szekciót lehet létrehozni a tőzsdén, ezt Varsó, Bukarest és Prága már megtette. A BÉT kínálati oldala tehát az állami cégekkel, a kkv-kal - például az autóipari beszállítócégekkel - és a nagy hazai tulajdonú cégekkel bővülhet. Szerinte a keresleti oldal adótámogatással növelhető, így részvényvásárlók lehetnek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, de a lakosság is. A Liberálisok a távirati irodához eljuttatott közleményükben felszólították az MNB vezetését, hogy hagyjon fel a BÉT megvásárlására vonatkozó terveivel.
Nagy Márton a Reutersnek elmondta: a Magyar Nemzeti Bank jövő kedden jelenti be új, hitelezést segítő csomagját és a növekedési hitelprogram kivezetését. Közölte, 2018-ig, de nem kizárt, hogy akár 2019-ig is maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat.
A várható fontos változások:
- A pályázati pénzek kifizetésének gyorsítása
- A banki hitelezés ösztönzése és erősítése
- A felnőttszakképzési rendszer fejlesztése
- A beruházások és lakásépítések ösztönzése
- Tőzsdén keresztüli gazdaságfejlesztés
Egyre kedveltebb az állampapír
Öt év alatt háromezeregyszázmilliárdról majdnem ötezer-ötszázra nőtt a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon. A befektetési jegyek súlya tíz százalékról tizenötre növekedett a piacon. Az állampapírok aránya az akkori ötről mostanra tíz százalékra ugrott. Így kijelenthető, hogy hatalmasat nőtt az államkötvények és a befektetési alapok népszerűsége az elmúlt évek alatt - hangzott el a konferencián. Diverzifikálódott a befektetési jegyek piaca, 2010-ben a teljes kezelt vagyon körülbelül fele forgott pénzpiaci alapokban, mára ez körülbelül húsz százalék. Hosszú távon lehet, hogy elvesztik az első helyüket. A legkomolyabban a részvényalapok részesedése esett vissza. A lakossági állampapíroknál magas az újra befektetési arány, aki egyszer beleszeret az állampapírokba, az nehezen válik meg tőlük. A kötvénypiacra a lehetséges kockázatokat a piachoz viszonyított túl alacsony kamatprémium jelentheti. (BG)