Gazdaság
Kiszállt az állam az OTP Bankból
A nemzeti vagyonkezelő hetvenötmilliárd forintért értékesítette a részvénypakettet, a pénzt a kormány beruházásokra költi
Az állami OTP-pakett eladása annyit jelent, hogy 14 091 953 részvényt értékesítettek aukción. Ennek lényege, hogy a tőzsde által üzemeltetett rendszeren kerül sor a tranzakcióra, vagyis nem piacon „árulták” a hitelintézet értékpapírjait. Az öt százalékot kitevő részvénypakettet az MNV dobta piacra, ennek értékesítéséből 75 milliárd forint folyt be. A pénz a Beruházási Alapba került. Az MNV tegnapi közleménye szerint az értékesítési ár közel tízmilliárd forinttal meghaladja a részvények nyilvántartási értékét. Az értékesítés az Equilor Befektetési Zrt. közreműködésével valósult meg.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy az OTP-részvényekből származó pénzt beruházásokra, az ország fejlesztésére tervezi fordítani. A tranzakció időzítésével kapcsolatosan azt mondta: az MNV nemcsak a kezelésében lévő, üresen álló állami ingatlanokat akarja értékesíteni, hanem megvizsgálta azokat az úgynevezett „holt vagyoni eszközöket” is, amelyek értéket képviselnek, ám nem bevételtermelési eszközök. Ebben a sorban merült fel az OTP-pakett eladása más vagyontárgyakkal egyetemben. Azt is megkérdezték a tárcavezető Lázár Jánostól, hogy az OTP-részvénycsomag eladása hogyan illeszkedik abba a kormányzati célkitűzésbe, hogy a magyar bankrendszer minimum ötven százaléka nemzeti tulajdonban legyen. „Már ezen az ötven százalékon túl vagyunk, és nem befolyásolja ezt” – felelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki jelképesnek nevezte az állam részesedését az OTP-ben. „A befektetők érdekeinek védelme, illetve a piac információkkal történő ellátása a részvények kereskedésének felfüggesztését indokolja” – írta honlapján a Budapesti Értéktőzsde, ahol is tegnap nem lehetett kereskedni a legnagyobb magyarországi hitelintézet papírjaival.
Közben érdekes találgatások jelentek meg piaci körökben: egyes szakértők szerint forrást gyűjt a magyar állam néhány nagyobb tranzakció finanszírozásához. Az Investor által megkérdezett elemzők közül név nélkül azt állította valaki, hogy az OTP-részesedés eladásából befolyó bevétel jó forrásként szolgálhat a magyar állam közműszektorbeli terjeszkedésének finanszírozásához. Más források inkább azt sejtik, hogy az év végi bruttó adósságszint alakításával is kapcsolatban lehet a mostani OTP-részvények eladása. Az eladásból befolyó tízmilliárdokból a devizában kibocsátott állampapírokból is vásárolhat vissza a Magyar Államkincstár, ami szintén jól idomulna abba a stratégiába, hogy csökkenjen a külföldiek kezében lévő államadósság. Ez a pénz pedig kimondottan jól jönne ehhez, bár az is lehet, hogy csak jövőre használnák fel.
Maradt központi tulajdon a börzén
Nem kell siratni az állami részesedés teljes OTP-s „elvesztését”, miután több más magyar tőzsdei vállalatban is van részesedése az államnak. Például több részvénycsomag a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításakor került az államhoz, de stratégiai pozíciók is kiépültek a Mol- és a Rába-részesedés központi megszerzése kapcsán. Továbbá az ÉMÁSZ részvényeinek tizenkét százaléka van még központi tulajdonban, igaz, hamarosan ezt a részvénycsomagot a nemzeti közműszolgáltató megveheti. A felsoroltakon kívül a PannErgyben nyolc, míg az FHB-ban 7,3 százalékos érdekeltsége van az államnak.