Kisebb teherrel járhat majd az ebtenyésztés

Napirendre vette tegnap az Országgyűlés az ebtenyésztéssel kapcsolatos törvény módosító javaslatát, amelyet Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kezdeményezett. A módosítás lényege, hogy megszűnik az állami szabályozás az ebtenyésztésben, kivételt ez alól a magyar fajták – komondor, puli, pumi, mudi, erdélyi kopó, kuvasz, rövid szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár – képeznek. A többi ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozás pedig megszűnik. A földművelésügyi miniszter a törvénymódosításhoz csatolt indoklásában kifejtette, a gazdasági haszonállatnak nem tekinthető, agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg ötvenöt elismert ebtenyésztő szervezet van, amely összesen 155 ebfajta fenntartását végzi. Mindez egyik oldalon komoly, de gazdasági és szakmai érdek nélkül teljesen indokolatlan terhelést jelent a hazai tenyésztési hatóságnak és az államigazgatásnak, másik oldalon pedig a magyar tenyésztők többségének.

A módosítás – az indoklás szerint – teljesen új jogi helyzetet teremt a hazai ebtenyésztés szervezésében, amely több törvényi módosítást is szükségessé tesz. A kilenc felsorolt fajtán kívül ugyanis a többit a jövőben hivatalosan nem értelmezi a jogszabály, valamint ez utóbbiaknál a hatósági kontroll alatt álló tenyésztés is megszűnik hazánkban. A Fidesz szerint olyan javaslat van a T. Ház előtt, amely esélyt ad a korábbi áldatlan állapotok megszüntetésére, a törzskönyvezett kutya fogalmának újra értéke lehet Magyarországon, és az ebtenyésztési ágazat megkapja az önrendelkezés lehetőségét.

Egyetért a törvénymódosítással a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége (MEOE). Korózs András elnök nyílt levele szerint a javaslat indoklása választ ad arra, hogy milyen objektív tények szólnak a módosítás mellett. Emlékeztetett: a korábbi szabályozás életbe lépésével drasztikusan csökkent a hazai törzskönyvezett ebállomány. Az egyesület közlése szerint az adatok azt bizonyítják, hogy a hatályos törvény elfogadása óta több ezer kutya eltűnt, ellenben a környező országokban regisztrált egyedszám jelentősen nőtt. Ezek a kutyák tehát megszülettek, de már nem itthon törzskönyvezték őket, és a tenyésztők is elmenekültek.

Nem ért egyet a kormány és az ellenzék

Lezárta tegnapi ülésén az Országgyűlés az ebtenyésztésről szóló törvénymódosítás általános vitáját. A Jobbik egyetért a magyar kutyafajták előtérbe helyezésével, de azt felelőtlennek tartják, hogy a többi kutyafajtáról leveszi a kezét az állam, szerintük kivonulnak az ebtenyésztésből. Magyar Zoltán jobbikos képviselő szerint a tenyésztőszervezetek eddig sem tudták egymás közt rendezni a problémákat. Az LMP nem támogatja a javaslatot – mondta Ikotity István képviselő. Szerinte a Fidesz végleg meghátrál az üzleti érdekek előtt, csak az őshonos kutyafajtákat menti ki a tenyésztési káoszból. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában kijelentette: a tisztességes tenyésztőknek nincs mitől félniük. Két évtizede próbálják szabályozni a területet, de nincs megnyugvás a kutyás társadalomban, nem sikerült korábban mindenki számára megfelelő szabályokat alkotni.