Gazdaság

Királyok és királynék városai

Fesztiválok, kulturális élmények, sport, állatkert és gasztronómiai kalandozások a Közép-Dunántúlon

Székesfehérvár a királyok koronázó­városa volt évszázadokon át, Veszprém pedig a királynék kedvelt lakóhelye. Augusztusban mindkét város saját történelmének felelevenítésével és ünneplésével fogadja a látogatókat.

Veszprém 20160813
Veszprémben még Gizella királyné kezdte elterjeszteni a nyugati kultúrát (Fotó: MH)

Székesfehérvár történelmi belvárosát 2013-ban újították fel, ma a helyszín egyfajta időutazásnak is felfogható. A történelmi belváros máig megőrizte középkori utcaszerkezetét, középpontjában az Országalmával és az egykori koronázási templom maradványait őrző Nemzeti Emlékhellyel. Székesfehérvár a magyar államiság kezdőpontja, hiszen Szent István uralkodása alatt vált királyi központtá, székesfővárossá. A város ma is egyedülállóan gazdag muzeális értékekben, képzőművészeti alkotásokban, kuriózumokban. A templomot maga István király építtette, falai között harminchat magyar királyt koronáztak meg, az államalapító királyon kívül pedig tizennégy királyunk választotta végső nyughelyéül.

Belvárosi középkori hangulat

A belvárosi utcák díszei a 18–19. században épült barokk, rokokó és copf épületek, ahol kiváló hely kínálkozik gasztronómiai élmények számára is, a 67 étterem, a Damniczky cukrászda vagy a Szent Gellért kézműves söröző jó szolgálatot tehet a megfáradt turistának.

Augusztus 12. és 21. között negyedik alkalommal rendezik meg Fejér megye székhelyén a 4. Székesfehérvári Királyi Napokat. A Szent István ünnepe köré szervezett, összművészeti fesztivál a történelmi főváros legfontosabb eseménye, amely kulturális csemegékkel várja a látogatókat: középkori vásári hangulat, korhű játékok, fényfestészeti alkotások a belváros falain, óriásbábok ceremóniája, komoly-, könnyű- és katonazenei koncertek. A nagyszabású rendezvény fénypontja a Koronázási szertartásjáték lesz augusztus 13-án és 14-én a Nagyboldogasszony-bazilika romjai felett álló szabadtéri színpadon. E produkció megálmodói minden évben egy-egy itt koronázott magyar király élettörténete bemutatásának szentelik: az idén megújult díszletek között készül II., Vak Béla király regényes történetének színrevitelére Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

A rendezvény alatt felépül egy középkori város a város közepén, ami tárgyi hitelességgel és amatőr színjátszók közvetlenségével igyekszik bevonni a látogatót az egykori élet mindennapjaiba. A középkori vásári forgatagban időről időre feltűnnek a csaknem öt méter magas királyi óriásbábok is, majd vezetésükkel augusztus 20-án nagyszabású történelmi felvonuláson vehetnek részt a látogatók.
KiralyinapokMinden évben megrendezik Székesfehérváron a királyi napokat (Fotó: MH)
A királyi napok kiemelkedő eseménye a Nemzeti emlékhely színpadán megrendezett Musica Sacra komolyzenei koncert. A hangverseny kuriózum a komolyzene kedvelői számára, akik augusztus 16-án Gioachino Rossini világhírű egyházi remekművét, a Stabat Matert hallgathatják meg. A művet a Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, Rost Andrea mellett a világ egyik leghíresebb operaháza, a moszkvai Bolsoj színház vezető szólistái, Svetlana Shilova, Maxim Paster és Petr Migunov adják elő a több mint százéves Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a régió énekkaraiból álló, csaknem kétszáz fős Egyesített kórus közreműködésével. Az est karmestere Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas magyar fuvolaművész lesz. A programokat a Nemzetközi Néptáncfesztivál tánckavalkádja zárja. Idén a meghívott vendégek között argentin, baszkföldi, egyiptomi, grúz, horvát, indonéziai, moldovai, szlovák, erdélyi, felvidéki és vajdasági táncegyüttesek szerepelnek. A házigazda Alba Regia Táncegyüttes mellett a fesztiválon fellép majd a Parno Graszt, a Fláre Beás, a Pyrgos görög zenekar, a Heimattöne Kapelle és a Zombori zenekar is. Augusztus 18-án pedig a 2015-ös „Fölszállott a páva” tehetségkutató egyik döntőse a Pulutyka csoport is táncra perdül.

A különlegességeken felül minden pénteken fáklyás körbevezetést tartanak az éjszakai belvárosban és a Nemzeti emlékhely Szent István Mauzóleumában, szombatonként pedig kisvonatos kirándulás van idegenvezetéssel a Bory-várba. A hagyományos programokon kívül Székesfehérvár a nyáron otthont ad még egy jeles eseménynek: 2016. augusztus 21–27. között a kispályás labdarúgó Európa-bajnokságon izgulhatnak a labdarúgás szerelmesei a kispályás válogatott csapatokért. Harminckét nemzet küzd meg a világ legnépszerűbb amatőr felnőtt Európa-bajnoki címért.

Emlékezés és a régmúlt

Tavasz óta újra várja a látogatókat Székesfehérvár és Tác közös büszkesége, az ókori római település maradványait őrző régészeti park. Történelmi kirándulásra számíthat az, aki ellátogat Gorsiumba, ahol új dimenziót nyit a felépített erődfal. Tetején végigsétálva a látogatók madártávlatból is felfedezhetik Alsó-Pannónia provincia tartománygyűlésének egykori székhelyét. Az 1958 óta folyó ásatás városfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, fórumot, templomokat és középületeket, a tartománygyűlés csarnokait és szentélyeit tárta fel, a leletekből pedig állandó kiállításon adnak ízelítőt a közönségnek. Útikönyv, interaktív látványraktár segítségével pillanthatnak bele az érdeklődők az ókori mindennapokba. Egyedülálló program ez azoknak, akik osztálykirándulást, családi programot vagy történelmi sétát, élménydús kirándulást terveznek a környéken.

Gizella- és Szent György-kápolna

A királyok történelmi székesfővárosa mellett a „királynék városa” is várja a látogatókat. A veszprémi várban a tárlatok felfedezése, az egyházi kincsek és a modern képzőművészeti galériák megtekintése is értékes időtöltésül szolgálhat. Az érseki palota, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény idén megújult kiállításait végigjárva a magyar királynékra és koronázó püspökeikre emlékezhetnek a turisták, a Gizella- és a Szent György-kápolna, a Szent Imre piarista és helyőrségi templom hűvösében is megérinthet mindenkit a történelem. A Szent Mihály-székesegyházban Gizella királyné karcsont ereklyéjét őrzik. A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ szlogenje: „Nyitott EgyHáz, amely utal arra, hogy a turisták számára felújított Bíró Giczey-ház tárt kapukkal fogadja a turistákat és a helyieket egyaránt.” A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény vagy a Dubniczay-palota – László Károly Gyűjtemény kulturális élményként szolgál akkor is, ha a konstruktivizmus vagy a pop-art stílusvilágát szeretné a látogató közelebbről megismerni, mindezt gyönyörűen felújított műemlék épületekben tehetjük.

A város legmagasabb pontján áll a vár egyetlen, a középkorból megmaradt tornya, a barbakán, a mai Tűztorony. A negyvennyolc méter magas toronyba még melegben is érdemes felmászni, egész városrészekre biztosít kilátást. Minden egész órában, a körerkélyen, Csermák Antal Verbunkosa hallható: ez a dallam elválaszthatatlan Veszprémtől. Veszprémvölgy a város igazi gyöngyszeme: a Magyar népmesék játszókert és a Várostrom játszótér várja a gyermekeket, az idősebbek a nordic walking botos sétasportnak hódolhatnak. A völgy sokakat csábít sziklamászásra, míg mások szívesebben pattannak nyeregbe vagy húznak görkorcsolyát, ráadásul Árpád-kori műemlékek bújnak meg: a Margit- romok, a veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai, valamint a jezsuita templom. A Gizella-torony, a város legújabb huszonkét méter magas kilátója, Gizella királynénak állít emléket, aki Istvánnal történt házasságkötését követően új hazájában komoly szerepet vállalt a kereszténység és a nyugati kultúra terjesztésében. Igazi veszprémiként Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni: fölépíttette a székesegyházat, és alapított egy apácazárdát.

A város egyik fő nevezetessége, a veszprémi állatkert az év minden napján nyitva tart, és évszakonként más-más arcát mutatja. Jelenleg körülbelül százötven faj hatszáz egyede látható itt. Az alsó, Fejes-völgyi területen található Kölyökdzsungel játszóház és terrárium egész évben fedett helyen várja a gyerekeket. Kiemelkedő látványosság a Gulya-dombon kialakított, kilátóponttal is rendelkező afrikai szavannakifutó, a csimpánzvilág és az Afrika-ház, ahol a 2014. év elején született zsiráfot, Zurit is meglátogathatjuk.

Az elmúlt években több beruházással fejlődött az állatkert, 2014 őszétől elefántparkkal bővült a Gulya-dombi látnivalók sora, ahol három ázsiai elefánttal, Dinkarral, Nukával és Félixszel is találkozhatnak a látogatók. A borjúfókák és pápaszemes pingvinek vizes bemutatóhelyét 2015-ben adták át, valamint az óriási madárröpdét is, ahol különleges madárfajokkal ismerkedhetünk meg testközelből, a röpdén átvezető ösvényeken. 2016 májusában pedig átadásra került Magyarország legnagyobb dinoszaurusz kiállítása a veszprémi állatkertben.

Amennyiben pedig a látogatók megéheznek, úgy Veszprém felkészült gasztronómiai különlegességekből is. Csak néhány ajánlat a kínálatból: a mediterrán ízek kedvelőinek érdemes felkeresniük a Chianti éttermet vagy a Lucifer pizzériát, aki inkább az esős szigetországi hangulatra vágyik, próbálkozzon a Skorpió irish pubbal. De biztosan nem éheznek majd a hagyományosabb ízek kedvelői sem: akár a Publikum étteremben, akár a Fészek sörözőben vagy éppen a Kádárta vendéglőben is jól lakhatnak. Ám, ha valaki mégis tanácstalan, érdemes betérni a helyi Tourinform irodájába a Veszprém Kalauz szállás- és étteremajánlójáért.