Gazdaság
Kihátrálás az egyezményből
Nemet mondana a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásra – jelentette ki Donald Trump
Első hivatali napján felmondja Donald Trump a 2016 elején aláírt TPP-t, ezt az Egyesült Államok megválasztott elnöke tegnap közölte. Nem meglepő, mivel Trump a kampány alatt többször kikelt a szabadkereskedelmi egyezmények, így az Európai Unió és Amerika közti TTIP, illetve a három észak-amerikai államot összefogó NAFTA ellen.
A TPP a többi szabadkereskedelmi egyezményhez hasonlóan megszüntetné a kereskedelmi vámokat és a nem vámjellegű akadályokat a döntő részben az aláíró országok, így az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Peru, Chile, Ausztrália, Japán, Malajzia és más délkelet-ázsiai országok közt. Egységesítené a gyártási szabványokat, a szellemi tulajdon gyakorlásának lehetőségeit, a széles körű környezetvédelmi szigorításokat, sőt, a munkavédelmi megszorítások körében emberi jogi intézkedéseket vezetne be. Természetesen az egyezmény része az Európában számtalanszor kritizált befektetővédelmi bírósági rendszer is. A szerződés alátámasztására szolgáló tanulmányok szerint az áruk és szolgáltatások szabadabb mozgása miatt nőne az érintett államok GDP-bővülése és több százezer új munkahely jönne létre.
Trump viszont úgy véli, hogy szabadkereskedelmi egyezmények megkönnyítik a kétkezi munka külföldre szervezését, ezáltal pedig hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez az amerikai középosztály körében. A kampány alatt sokszor hallott „rozsdaövezet” pont erre utal: az Egyesült Államok északkeleti területei, olyan városok, mint Cleveland vagy Detroit, amelyek egykoron az amerikai ipari „felsőbbrendűség” szimbólumai voltak, vesztettek jelentőségükből, állások százezrei szűntek meg a térségben, egész városrészek épültek le. Ezt a régiót, a hanyatló gépipart kívánja Trump egész Amerikával együtt „újra naggyá tenni”.
Kína lehet a nyertese az amerikai visszalépésnek
5 perces interjú: Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója
– Van realitása annak, hogy Donald Trump valóban kihátrál a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (TPP) mögül?
– A globalizáció legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Államok, jó kérdés, mennyire tudna a folyamat ellen menni. A vállalatok valóban kiszervezik külföldre a gyártást, de ha hazavinnék, az amerikai minimálbérek mellett nem lenne versenyképes az ipar, óriási profitról mondanának le a befektetők. Egy igazi üzletember kézzel-lábbal tiltakozna az ellen, hogy sokszoros bérköltségen gyártsanak árukat. Ráadásul szabadkereskedelmi szerződések nélkül is lehet külföldön gyártani. A termelési konkurencia kizárásával elméletileg helyre lehetne állítani az amerikai nehézipart, de vitatott, hogy lehetséges-e: én nem tartom annak.
– Amerika nélkül van értelme a TPP-nek?
– A TPP tulajdonképpen egy Kína-ellenes gazdasági egyezmény is. Kína összes szomszédja tart az ország gazdasági, politikai és katonai erejétől. Lehet, hogy megmarad tehát a TPP, de politikailag ez lett volna a kapocs a távol-keleti térség és a Nyugat között. A japán kormányfő mindenesetre azt mondta: nincs értelme az egyezménynek Amerika nélkül. Kína tehát most örülhet, fel is ajánlotta, hogy betölti a kieső Amerika helyét a térség fő szabadkereskedelmi zászlóvivőjeként.
– Trump felmondhatja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) is?
– Az egy több mint húsz éve jól működő szerződés, az Egyesült Államok nélkül nincs értelme. Olyan, több évtizedes összefonódást, mint ami Amerika és Kanada között van, nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. Trump kampányában hangsúlyos volt a Mexikó-ellenesség, de valószínűtlen, hogy csak ezért a vállalatok hazavigyék mondjuk a cipőgyártást Mexikóból.
– Az Európai Unió és az Egyesült Államok közti egyezmény (TTIP) jövője hogyan alakulhat?
– Úgy vélem, hosszú időre megrekednek ezek a tárgyalások, és azt lehet mondani, hogy már egy ideje nem is volt előrelépés. Nemcsak Trump, de a közelgő német és francia választások miatt sem.