Gazdaság

„Kiemelkedően jó a magyar közbeszerzések átláthatósága”

Tavaly 8811 sikeres eljárást folytattak le Magyarországon, ezekből csupán 16,63 százalékra érkezett egyetlen ajánlat, ez a szám 2010 előtt harminc százalék felett volt

A brüsszeli adatokkal szemben hazánkban rekordalacsonyra, csupán 16,63 százalékra csökkent az egyszereplős közbeszerzések aránya. A közbeszerzések átláthatóságát tekintve is kiemelkedően teljesít Magyarország.

Rigó Csaba 20180513
Rigó Csaba: Javuló tendencia látszik (Fotó: Hegedüs Róbert)

Téves adatokat közölt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT), amely szerint 36 százalék volt tavaly azon magyarországi közbeszerzések száma, ahol egy ajánlattevő volt – mondta el lapunknak Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra reagálva, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT véleményében egyaránt a hibás szám szerepel, amely az unió szerint a második legmagasabb érték a tagállamok között.

Az elnök úgy fogalmazott, félreértés történhetett az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottságánál. A Közbeszerzési Hatóságot törvény kötelezi arra, hogy évente statisztikát készítsen, eszerint pedig tavaly 8811 sikeres közbeszerzési eljárást folytattak le itthon, amelynek a brüsszeli adatokkal szemben mindössze 16,63 százalékában érkezett csupán egyetlen ajánlat. Ez a szám 2016-ban még 19,13, egy évvel korábban pedig még magasabb, 27,22 százalékos volt. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt egyértelmű emelkedés volt e téren, harminc százalék felett volt a mutató. Arról is beszámolt, hogy az uniós, azaz a magasabb értékű közbeszerzési ügyek szám szerint a teljes eljárások 22,30 százalékát alkották, de értékben meghaladták a 84,34 százalékot is. Ezek esetében is csökkenő trendet mutat az egyszereplős ajánlatok aránya 2010 óta, amely tavaly 26,36 százalékra esett az egy évvel korábbi 29,22 százalékról.

Javuló tendencia látszik tehát az összes közbeszerzési eljárás, a nagy értékű uniós vagy a hazai ügyek tekintetében egyaránt – mutatott rá az elnök. Hangsúlyozta, a 2004 és 2017 közötti időszakot vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy az egyajánlatos eljárások aránya a tavalyi évben volt a legalacsonyabb a vizsgált időszakban. Megjegyezte, hogy a magyar kormány brüsszeli kollégákkal egyeztetve alkotta meg 2015 novemberében a közbeszerzési törvényt, amelyet 2017 januárjában akként módosított, hogy ha csupán egy ajánlat érkezik egy tenderre, akkor az a verseny biztosítása érdekében eredménytelenné nyilvánítható, majd megismételhető. Éppen ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy 2016–17-ben már az egyszereplős ajánlatok csökkenésről lehet beszámolni – jelezte.

A CONT azon javaslatára, mely szerint „javítani kell a közpénz elköltésének átláthatóságát, valamint erősíteni a közbeszerzési struktúrákat és a korrupcióellenes programokat”, Rigó Csaba úgy reagált, az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján is az látszik, hogy a magyarországi közbeszerzések átláthatósága százszázalékos. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők elegendő információt tesznek közzé egy-egy eljárás során, az ajánlattételi felhívásokat vagy az elbírálás eredményeit és egyéb információkat tekintve egyaránt. Az elnök szerint hazánk e téren is kiemelkedően teljesít, olyan országokat megelőzve mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország.

Rámutatott: az egyajánlatos eljárások számának csökkenése mellett mintegy 45 százalékkal kevesebb – a 2016-os 870 helyett tavaly 477 – volt a hirdetmény nélküli tárgyalásos ügyek száma is, ami azt jelenti, hogy az átláthatóság mellett egyben nőtt a verseny is a hazai piacon. Az elnök beszámolt arról is, hogy tavaly az összes nagyértékű eljárás kilencven százaléka nyílt vagy hirdetménnyel induló nyilvános eljárás volt, értékben az összesen elköltött pénz 95 százaléka talált gazdára nyílt vagy nyilvános közbeszerzés keretében és csak ötszázaléknyi ügy esetében szerződtek hirdetmény nélkül.

A Közbeszerzési Hatóság elkötelezett a verseny és az átláthatóság növelésében – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek érdekében napi szerkesztésűvé tette a Közbeszerzési Értesítőt, amely ezzel már aznap záráskor látható, emellett a kiírásokat két munkanapon belül eljuttatják az unió hivatalos lapjába, a Tenders Electronic Dailybe. A hatóság tavaly útnak indította a Napi Közbeszerzés mobilapplikációt, amelyet immár közel ötezren használnak itthon.

A Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet negyedéves vállalatikonjunktúra-felmérésében olvashatóak szerint „bár 2017-ben minden korábbinál nagyobb összeget, több mint 3400 milliárd forintot költött el közbeszerzés útján az állam, a kutatásban megkérdezett négyszáz cég közül csak minden tizedik indult el közbeszerzési pályázatokon”. Rigó Csaba szerint növekvő gazdaságban ez nem meglepő szám, csupán annyit jelent, hogy a hazai cégek mintegy kilencven százaléka piaci munkákkal van elfoglalva, és nem feltétlenül közpénzből szeretne árbevételt. Ettől függetlenül úgy látja, hogy minden lehetséges módon növelni kell a versenyt, és a lehetőségekről tájékoztatni a gazdaság szereplőit, akár internetes eszközökkel vagy mobilapplikációval. Ezért is vezet be a Közbeszerzési Hatóság a közeljövőben a Napi Közbeszerzés mobilalkalmazás részeként egy úgynevezett menedzserértesítőt, amely minden – a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő – hazai vagy uniós közbeszerzési pályázatról tájékoztatja az érdeklődőket.