Kiemelkedő kiskereskedelmi bővülés

Kiemelkedően jó évet zárt 2015-ben a magyar kiskereskedelem, több mint tíz éve nem volt példa hasonló növekedésre. Külön figyelemre méltó az online-kereskedelem bővülése, amely hónapról hónapra húszszázalékos növekedést jelez – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára tegnap az M1 csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait elemezve.

A KSH tegnap közölte, hogy a decemberi ötszázalékos növekedéssel együtt 2015-ben a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 5,2 százalékos volt az éves forgalom bővülése. A naptárhatással korrigált adatok 4,5 százalékos decemberi és 5,6 százalékos egész éves növekedést mutatnak. A kiigazított adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben egyformán 3,4 százalékos volt a növekedés decemberben és az egész évben. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal nőtt a forgalom decemberben, és 7,6 százalékos volt az egész éves növekedés. Az üzemanyag-eladások decemberben csak 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi magas bázist, de az év során 7,1 százalékkal szárnyalták túl a 2014-est.

Lenner Áron Márk értékelése szerint a várakozásoknak megfelelően alakultak az adatok: a növekedésben az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek forgalma az elmúlt év vége felé jóval szerényebb mértékben emelkedett, mint a tartós fogyasztási cikkeké. Ez, mint fogalmazott, azt jelzi, hogy a fogyasztói bizalom kifejezetten magas. A helyettes államtitkár jelezte, 2015-ben a rekordszintű foglalkoztatottság és a reálbér-növekedés segítette a kiskereskedelem növekedését. A csökkentett személyi jövedelemadó és a kibővített családi adókedvezmények miatti további reálbér-növekedés idén is lehetővé teszi az öt százalék körüli kiskereskedelmi forgalombővülést.

Röviden. Jövőre is dinamikus maradhat a gyarapodás

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a kiskereskedelmi forgalom tavalyi éves, valamint a decemberi ötszázalékos növekedési üteme is jelentősen meghaladta az uniós átlagot. A számottevő növekedésben közrejátszott a reáljövedelmek bővülése, az infláció alacsony szintje, a devizahiteles mentőcsomag, az alacsony benzinár és az online pénztárgépek piactisztító hatása. A kiskereskedelmet az iparcikkek és az üzemanyagok értékesítése növelte jelentősebb mértékben. Vámos György idén három-négy százalékos kiskereskedelmi bővülést vár.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése idén lassulhat a tavalyi magas bázis miatt. A bővülés azonban dinamikus maradhat, a növekvő reálbérek és foglalkoztatás mellett a devizahitelek tavalyi elszámolása is jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét. A hiteltörlesztések kiszámíthatóvá válása egyre kevésbé indokolja a háztartások óvatossági megtakarításait, így az elhalasztott fogyasztás pótlása is hozzájárulhat az idei növekedéshez. A Takarékbanknál az idén éves átlagban 3,7 százalékos bővülésre számítanak.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője ugyancsak úgy ítéli meg a KSH tegnap közzétett, a tavalyi utolsó hónapra és az egész évre vonatkozó forgalmi adatait, hogy a kiskereskedelem igen jó évet zárt. Miután idén a személyi jövedelemadó mértéke egy százalékponttal csökken, illetve az inflációs ráta is jóval a háromszázalékos inflációs cél alatt maradhat, a nettó reálbérek emelkedése erősítheti a háztartások keresletét. Erre az esztendőre négy-öt százalék közöttire teszi a kiskereskedelmi forgalom várható bővülését Magyarországon.