Gazdaság
Kiegyensúlyozott teherviselés
A befolyt összeg egy részét a minőségi vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében használják fel
Lejárt tegnap a határideje az idei élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részlete befizetésének. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében 2012-ben vezették be az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Korábban a fix összegű, jogszabályban rögzített, igazgatási szolgáltatási díjak voltak jellemzők, amelyeket az adott hatósági eljáráskor kellett megfizetni, így azok általában csak néhány szektort, elsősorban az élelmiszer-feldolgozókat terhelték. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésének az volt a célja, hogy a teherviselés a teljes élelmiszerláncban kiegyensúlyozottabbá, arányosabbá váljon – közölte lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Míg 2012-ben 3,7 milliárd forint bevétel keletkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból, 2013-ban már 10,6, 2014-ben 10,9, tavaly pedig 11,7 milliárd forint. Az idei évben elkészített bevallások alapján 11,5-11,8 milliárd forint felügyeleti díjbevételre számítanak. A felügyeleti díj megosztandó közhatalmi bevétel a megyei kormányhivatalok és a Nébih közt. A felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente beszámolót készít. A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-felügyelet tevékenységeire fordítják, ám ez az összeg csak részben fedezi a feladatok forrásigényét.
A kormányhivatalokat megillető felügyeleti díjbevétel megyei kormányhivatalok közötti felosztása a Miniszterelnökség rendelkezései szerint történik. Figyelembe veszik azt is, hogy az egyes megyei kormányhivatalok között milyen a feladatmegoszlás. A felügyeleti díjakból befolyt összeg egy részét a minőségi – biztonsági – kedveltségi komplex vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében használják fel.
Számos tevékenység után kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat megfizetni. Ilyen tevékenységnek számít az állattenyésztés, a növénytermesztés és vetőmag-forgalmazás, az élelmiszeripar és –forgalmazás, a vendéglátás és közétkeztetés, a takarmányipar és –forgalmazás, az állatgyógyászati termék-előállítás és –forgalmazás, a növényvédőszer-előállítás és –forgalmazás, az állati eredetű hulladékkezelés, valamint a laboratóriumok felügyelete is.
A felügyeleti díj általános mértéke az adott tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző naptári évi értékesítési nettó árbevétel 0,1 százaléka. Az elsődlegesen a végső fogyasztó számára értékesítők választhatnak a tételes bevalláson alapuló díj és az átalány díj közül, utóbbi mikrovállalkozások esetében évi húszezer forint, kisvállalkozások esetében évi hétszázezer forint.
A bevallási kötelezettség határideje május 31. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Mind a bevallási kötelezettség, mind a befizetések határidőn túli teljesítése vagy elmaradása esetén az élelmiszerlánc-szereplőkre késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság szabható ki.
Míg 2012-ben 3,7 milliárd forint bevétel keletkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból, 2013-ban már 10,6, 2014-ben 10,9, tavaly pedig 11,7 milliárd forint. Az idei évben elkészített bevallások alapján 11,5-11,8 milliárd forint felügyeleti díjbevételre számítanak. A felügyeleti díj megosztandó közhatalmi bevétel a megyei kormányhivatalok és a Nébih közt. A felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente beszámolót készít. A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-felügyelet tevékenységeire fordítják, ám ez az összeg csak részben fedezi a feladatok forrásigényét.
A kormányhivatalokat megillető felügyeleti díjbevétel megyei kormányhivatalok közötti felosztása a Miniszterelnökség rendelkezései szerint történik. Figyelembe veszik azt is, hogy az egyes megyei kormányhivatalok között milyen a feladatmegoszlás. A felügyeleti díjakból befolyt összeg egy részét a minőségi – biztonsági – kedveltségi komplex vizsgálatok, továbbá az élelmiszerlánc-szereplők és a vásárlók szemléletformálása, tájékoztatása érdekében használják fel.
Számos tevékenység után kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat megfizetni. Ilyen tevékenységnek számít az állattenyésztés, a növénytermesztés és vetőmag-forgalmazás, az élelmiszeripar és –forgalmazás, a vendéglátás és közétkeztetés, a takarmányipar és –forgalmazás, az állatgyógyászati termék-előállítás és –forgalmazás, a növényvédőszer-előállítás és –forgalmazás, az állati eredetű hulladékkezelés, valamint a laboratóriumok felügyelete is.
A felügyeleti díj általános mértéke az adott tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző naptári évi értékesítési nettó árbevétel 0,1 százaléka. Az elsődlegesen a végső fogyasztó számára értékesítők választhatnak a tételes bevalláson alapuló díj és az átalány díj közül, utóbbi mikrovállalkozások esetében évi húszezer forint, kisvállalkozások esetében évi hétszázezer forint.
A bevallási kötelezettség határideje május 31. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Mind a bevallási kötelezettség, mind a befizetések határidőn túli teljesítése vagy elmaradása esetén az élelmiszerlánc-szereplőkre késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság szabható ki.