Gazdaság
Kezdődik az országos körteszüret
Csak az első osztályú gyümölcs adható el, és hét-tíz nap kell az utóéréshez
Magyarországon évente 23 és 28 ezer tonna között termett körte az elmúlt esztendőkben. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György lapunknak elmondta: az idén hiány lehet körtéből a tavaszi fagy, valamint a nyári jégkárok miatt. Csengő Miklós sárospataki körtetermesztő a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: a Bodrogközben több fajta terméskiesése negyven-ötven százalékra tehető a fagy- és jégkárok miatt, de Zalában, egyes ültetvényeken például kilencvenszázalékos terméskieséssel kalkuláltak, és Szatmárban is jelentős gondot okozott a kedvezőtlen időjárás. Magyarországon az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermőtáj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve nem jellemző a légköri aszály. Hozzáfűzte: a meghatározó fajták, így a Vilmos, a Packham’s és a Bosc kobak (Alexander) hektáronként átlagosan mintegy harminctonnás hozamra képesek.
Csizmadia jelezte: a körte macerás és kényes gyümölcs, számos kártevő megtámadja, például a körtelevélbolha, amely a leveleket szívogatja, majd mézharmatot termel, ami eladhatatlanná teszi a gyümölcsöt. Csak az első osztályú, érett körte adható el, zölden szedik, és hét–tíz nap kell az utóéréséhez. Csengő hangsúlyozta: ezen a héten kezdődik a vilmos körte szedése, a termés akár negyven tonna is lehet hektáronként. Egyébként a piros vilmos körte kitűnő pálinka-alapanyagnak számít, és gyümölcslevelet is készítenek belőle. A sárospataki körtetermesztő megjegyezte: a körte árát nagyban befolyásolja a fizetőképes kereslet. A 350-400 forintos jelenlegi kilónkénti piaci ár alig harmadát kapja meg a termesztő a felvásárláskor. Hazánkba főként februárban importálnak körtét: Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból, ezek az országok az Európai Unió legnagyobb körtetermesztői. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a behozatal mintegy kétezer tonnát jelent évente. A magyar export Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, Németországba, Finnországba, a skandináv államokba irányul. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az adatai szerint elérte a 25 millió tonnát a világ körtetermése. Ázsiának ebből 78 százalékos a részesedése, Európának pedig tizenkét százalék.
Csizmadia jelezte: a körte macerás és kényes gyümölcs, számos kártevő megtámadja, például a körtelevélbolha, amely a leveleket szívogatja, majd mézharmatot termel, ami eladhatatlanná teszi a gyümölcsöt. Csak az első osztályú, érett körte adható el, zölden szedik, és hét–tíz nap kell az utóéréséhez. Csengő hangsúlyozta: ezen a héten kezdődik a vilmos körte szedése, a termés akár negyven tonna is lehet hektáronként. Egyébként a piros vilmos körte kitűnő pálinka-alapanyagnak számít, és gyümölcslevelet is készítenek belőle. A sárospataki körtetermesztő megjegyezte: a körte árát nagyban befolyásolja a fizetőképes kereslet. A 350-400 forintos jelenlegi kilónkénti piaci ár alig harmadát kapja meg a termesztő a felvásárláskor. Hazánkba főként februárban importálnak körtét: Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból, ezek az országok az Európai Unió legnagyobb körtetermesztői. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a behozatal mintegy kétezer tonnát jelent évente. A magyar export Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, Németországba, Finnországba, a skandináv államokba irányul. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az adatai szerint elérte a 25 millió tonnát a világ körtetermése. Ázsiának ebből 78 százalékos a részesedése, Európának pedig tizenkét százalék.