Gazdaság

Kevesebbet kellett fizetnünk, mint egy éve

NGM: A negatív infláció növeli a vásárlóerőt

Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Banki elemzők szerint gyengültek a fogyasztói árak éves csökkenése felé mutató tényezők és az index, amely egyelőre a  fogyasztói árak csökkenését jelzi, egyre inkább közelít az egy évvel korábbihoz képest változatlan árszinthez.

A fogyasztói árak január-áprilisban átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabban, mint az előző év azonos időszakában.
A maginfláció áprilisban szezonálisan kiigazítva 0,2 százalék volt havi, és 1,2 százalék éves összevetésben, egyformán 0,2 százalékponttal magasabb az előző havinál. 
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy főleg a szezonális, de más élelmiszereknél is emelkedést mértek a szeszesitalok, dohányáruk és szolgáltatások ára is nőtt. Szezonális hatások miatt a ruházati cikkeknél egy hónap alatt jelentősebb áremelkedés történt.
Hozzátette: a dohány jövedéki adójának április elsejei emelkedése kismértékben jelent meg az árakban, az a következő 4-5 hónapban fogja érzékeltetni hatását.
Áprilisban az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak, de az idényáras termékek árváltozását nem számítva 0,4 százalékos havi árcsökkenést mért  a KSH. A szokásos szezonváltás miatt egy hónap alatt 2,5 százalékkal drágultak a ruházati cikkek, de csak 0,1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A szeszes italok 0,4, a dohányáruk 0,2 százalékkal drágultak márciushoz képest.  Az üzemanyagok ára 0,4 százalékkal csökkent, az egyéb cikkekkel együtt képzett árucsoportban 0,2 százalékos árcsökkenés volt áprilisban.  

NGM: A negatív infláció növeli a vásárlóerőt
A továbbra is negatív infláció növeli a lakosság vásárlóerejét, az emberek jövedelme többet ér - hangsúlyozta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornának pénteken nyilatkozva.
Hozzáfűzte, hogy az infláció negatív jellege fokozatosan csökken és lassan közeledik a nulla százalékhoz. Emlékeztetett, hogy márciusban még mínusz 0,6 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, áprilisban pedig mínusz 0,3 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű csökkenése.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a kormány az Európai Bizottságnak a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramban nulla százalékos éves inflációval számolt az idén. A kormány várakozása szerint a most még enyhén negatív infláció az év közepe körül eléri a nulla szintet, az év második felében pedig enyhén e fölött lesz. Hozzátette, hogy ebben azonban számos bizonytalanság van, például az olajárak alakulása, míg az import oldalon nem várható inflációs nyomás.

Éves összehasonlításban az élelmiszerek 0,4 százalékos áremelkedését az idényáras termékek, mint a zöldségek 9,7, a gyümölcsök 12,4 százalékos drágulása mellett a tojásárak 6,6, az étolajé 5,0, a cukor és méz árának  4,9 százalékos emelkedése táplálta. A dohányáruk 2,7, a szeszes italok 2,6 százalékkal kerültek többe, ezen belül azonban a tömény italok ára 9,8 százalékkal emelkedett. 
A tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékos éves áremelkedését a járművek, különösen a szezonálisnak tekinthető motorkerékpárok és kerékpárok 4,1, illetve 4,6 százalékos drágulása okozta.  A háztartási energia 5,1 százalékkal maradt olcsóbb, mint egy éve, miután a rezsicsökkentés fokozatosan belép a bázisba. 
Az egyéb cikkek, üzemanyagok árucsoport 4,5 százalékos éves árcsökkenést mutatott, amiből az üzemanyagok 11,3 százalékos áresése meghatározó, de 2,0 százalékkal olcsóbbak lettek, például a sportszerek, és 3,0 százalékkal a kép- hang- és adathordozók. 
A szolgáltatások díjai 2,3 százalékkal emelkedtek. A háztartási szolgáltatások költsége 4,1, ezen belül a szemétszállításé 4,9 százalékkal emelkedett, a postai szolgáltatások 3,7 százalékkal drágultak.

MNB: Emelkedtek az inflációs alapmutatók
 A feldolgozatlan élelmiszerek drágulása és a pénzügyi szolgáltatások tavalyi árcsökkenésének (pénzügyi rezsicsökkentés) megjelenése a bázisban az a két tényező, amely az áprilisi infláció emelkedését okozta a márciusi adatokkal összehasonlítva - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az áprilisi  inflációs alapmutatókról pénteken kiadott elemzésében.
A piaci szolgáltatások díjai 0,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt, a feldolgozatlan élelmiszerekkel ellentétben a feldolgozottak árszintje csökkent.
Az infláció 0,3, a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett a múlt hónapban, de a jegybank által az infláció mélyén rejlő alapfolyamatokat megragadni hivatott inflációs alapmutatók is emelkedtek áprilisban. Az éves  maginflációval egyezően  az indirekt adóktól megtisztított maginflációs mutató is 0,2 százalékpontos emelkedést mutatott, és ezzel tavaly novemberi szintjére tért vissza. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,3 százalékponttal 1,9 százalékra nőtt és ezzel a 2013 februári magasságba szökött.
A ritkán változó árú termékek inflációja  0,1 százalékponttal magasabb lett a márciusinál és ezzel idei csúcspontját, illetve a tavaly decemberi szintet ért el. Az MNB elemzése a mutatók enyhe emelkedésével együtt is azt állapította meg, hogy a mutatók szintje változatlanul mérsékel inflációs környezetre utal.


Elemzők: Mérséklődtek a lefelé mutató inflációs kockázatok
Banki elemzők szerint gyengültek a fogyasztói árak éves csökkenése felé mutató tényezők és az index, amely egyelőre a  fogyasztói árak csökkenését jelzi, egyre inkább közelít az egy évvel korábbihoz képest változatlan árszinthez.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján a nyári hónapokban már a magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban voltak. 

Kiemelte, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult áprilisban a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami az inflációs tényezők erősödésére  utal. Hozzátette, hogy a következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót. Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát.
A K&H Bank elemzője arra számít, hogy az éves átlagos infláció valamivel nulla százalék felett lehet az idén, decemberben pedig a 12 hónapra visszatekintő infláció mértéke meghaladhatja a 2 százalékot. 
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok. Hozzáfűzte, hogy az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szintjüktől.  
A szakértő arra számít, hogy októberig 0-0,1 százalék körül mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedik. Az idei átlagos infláció nulla körül lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékos átlagos inflációval számol. 
Az elemző kifejtette, hogy mivel belátható időn belül az infláció nem éri el az MNB által kitűzött inflációs célt, a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Suppan Gergely arra számít, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik a most 1,80 százalékos alapkamat.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a mínusz 0,3 százalékos áprilisi inflációs adat megegyezik a várakozásaikkal, a maginfláció azonban magasabb a bank által előre jelezettnél. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is segítette - jegyezte meg a szakértő.
Májusban várhatóan pozitív tartományba kerül az infláció az üzemanyag és a pénzügyi szolgáltatások esetében a bázishatások, valamint a dohányáruk jövedéki adójának növekedése miatt.
Az elemző szerint az infláció akkor indulhat erőteljesebben növekedésnek, ha - várakozásaiknak megfelelően - a forint árfolyama elkezd gyengülni. 
Az MKB vezető elemzője decemberre éves szinten 2 százalék feletti fogyasztói árnövekedéssel számol. Az éves átlagos inflációt 0,3 százalék körülire várja 2015-re a szakértő, míg 2016-ban 2,8 százalékos átlagos árnövekedést vár. 
Várakozásaik szerint a jegybank 1,5 százalékra csökkenti az alapkamatot júniusig, a további csökkentés ellen szól, ha gyengül a forint árfolyama és nő az infláció.