Gazdaság

Kevesebb pénzhez juthatunk a közös uniós kasszából

Magyarország is veszíthet a britek távozásával, mivel a legnagyobb befizetők közé tartoznak jelenleg

A magyar költségvetés az év végéig még sokat alakul, eközben a Brexit miatt az Európai Unióban (EU) is újra kell számolni a hétéves pénzügyi elő­irányzatot, valamint a 2016-os kiadási tételeket is – mondta lapunknak Csaba László akadémikus, a Közép-európai Egyetem közgazdászprofesszora. Kiemelte: hazánk is érzi majd a mínuszt a britek távozásával, miután az egyik legnagyobb uniós befizető tagállamról van szó.

Csaba László 20160628
Csaba László: A magyar munkavállalóknak nem kell félniük (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Veszíthetünk-e uniós támogatást a britek kilépése miatt? Elméletileg mindenki arányosan kevesebbet kap majd a közös kasszából?

– Magyarország két szinten is veszít a brit kilépéssel. Közvetlen pénzügyi ételemben az EU egyik legnagyobb befizetőjének távozása eleve kisebb költségvetést eredményez. Értelemszerűen a legnagyobb nettó haszonélvezők – mint Litvánia és Magyarország – veszítenek a legtöbbet. Emellett nem kevésbé lényeges az sem, hogy Magyarország kormánya elveszített egy olyan szövetségest, amelyik nálunk nagyobb erővel képviselte a magyar állásponthoz hasonló nézeteket az EU politikái és reformja ügyében, amelyek természetesen megoldatlanok maradtak.

– Mi lesz a nettó befizetői körrel? Esetleg kibővül?

– Úgy látom, hogy a nettó befizető tagállamok – a skandinávok, Hollandia és Németország – közvéleménye kimondottan ellenséges a közös költekezéssel szemben. Valóságos csoda az, hogy a „kohézió barátainak” egyáltalán még sikerült a jelen pénzügyi időszakra fenntartani a kifizetéseket. Azt gondolnám, hogy a félidős pénzügyi felülvizsgálat – health check – újabb megszorításokat hoz, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési területen is. Nem titok, hogy egyik terület sem nagyon hatékony.

– Újra kell-e alkotni az uniós költségvetést, esetleg a magyart is?

– A magyar költségvetés az év végéig még sokat alakul. Az EU-ban a hétéves pénzügyi előirányzatot is és a 2016. évi kiadási előirányzatokat is újra kell számolni és újra kell tárgyalni. Szigorításokat várok és a feltételesség erősödését, amire az új szabályok már lehetőséget adnak.

– Mi lesz az Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó szabadkereskedelmi megállapodással?

– A szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében mindenki alapvetően érdekelt. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányzata jelenleg már béna kacsa, nincs többsége a törvényhozásban, így nem tud előrelépni. Az Európai Parlamentben és Franciaországban szerintem főleg szépészeti ellenállás mutatkozik, ami nem fog valós akadályt képezni, föltéve hogy mindkét oldalon megszületik a politikai döntésképesség. Ez vélhetőleg a jövő esztendő második felében történhet meg, vagyis a késés érzékelhető, de nem megrendítő.

– S mi lesz a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokkal?

– A jóléti szolgáltatásokkal való visszaélések eddig főképp balkáni országok állampolgárainál fordultak elő. A magyarok jelentős része jól fizetett állásokban van – bankárok, orvosok, tanácsadók. Ők nem fogják érezni a Brexitet. A kevésbé képzett munkavállalókra sem volt eddig jellemző, hogy nyelvtudás híján, esetleg irreális bérszinten dolgoztak volna. A várható szigorítások inkább az Afrikából és Ázsiából érkezőket sújthatják majd.