Keresik a lehetőségeket a britek

– A britek számára előnyös, hogy az  uniós tagságról lemondva kötöttségek nélkül tárgyalhatnak a szabadkereskedelmi egyez­ményekről?

– Önmagában emiatt semmiképpen sem érte volna meg a briteknek lemondaniuk az európai uniós tagságról. Jelenleg tapasztalható is némi bizonytalanság mindkét oldalon: a britek és Brüsszel is olyan forgatókönyvekben gondolkodik, amelyek továbbra is huzamos ideig fenntartják Nagy-Britannia korábbi pozícióit az unióban. A gazdasági növekedés potenciális lassulása, mely egy-másfél százalékosra becsülhető, főként az uniós tagság megszűnésének a következménye. Azonban míg az unióval nem tisztázták a viszonyukat, addig nem tudnak érdemi tárgyalásokat kezdeni: amíg az uniós tagság fennáll, addig nem köthetnek önálló megállapodást, de az is kérdés, hogy ebből a pozícióból tárgyalhatnak-e, vagy hajlandó-e velük bárki tárgyalni.

– Az Egyesült Államok vagy Kína lenne a könnyebb tárgyalófél a britek számára?

– Rövid távon Kína, mert esetében kisebb a tét. Csak a hatodik helyet foglalja el a britek legnagyobb kereskedelmi partnereinek sorában. Ez a brit exportban csupán 3,6 százalékos részesedést jelent. Ennél az unióval és az Egyesül Államokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok is jelentősebbek. Stratégiai szempontból egészen biztos, hogy kiemelkedően fontosak a kínai kapcsolatok a szigetország számára. Erre utal, hogy Philip Hammond pénzügyminiszter múlt pénteken Kínába látogatott, hogy az együttműködés lehetőségeit feltérképezze. Körülbelül egy éve kezdődtek tárgyalások Nagy-Britannia és Kína között, amelyek során százötven témakörben született konszenzus. 2015 októberében a kínai államelnök látogatott Londonba és megállapodott egy kínai tervezésű és kivitelezésű atomerőmű létrehozásában Bradwellben. Az akkori brit pénzügyminiszter, George Osborne azt mondta, hogy 2025-re Kínát Nagy-Britannia második legnagyobb kereskedelmi partnerévé kívánja emelni. Ehhez azonban a Kínába irányuló brit exportnak csaknem háromszorosára kell nőnie.

– Egyszerűbb önállóan tárgyalni a szabadkereskedelmi megállapodásokról, mint az Európai Unió tagállamaként?

– Ez nincs teljesen így, bár tény, hogy az unió jogintézményei sokszor igen ellentmondásosak ezen a területen. Például a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Társulás (TTIP) elfogadása esetére az az álláspont, hogy a tagállamoknak egyenként is ratifikálniuk kell az egyezményt. A britek elvileg nagy mozgástérhez juthatnának a Brexit következtében. Ha csak rajtuk múlna, akár választhatnának is az önálló vagy az együttes társulás lehetősége között, de nem csak rajtuk múlik. Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere hétfőn egyértelműen brit kollégája, Liam Fox tudtára adta, hogy az Egyesült Államok nem köt Nagy-Britanniával önálló kereskedelmi megállapodást, amíg a szigetország nem tisztázta viszonyát az unióval. Az amerikai fél különösen fontosnak tartja, hogy a Brexit miatt változnak-e a brit vámtarifák, megmarad-e London vezető szerepe az európai pénzrendszer felett, illetve változnak-e a brit bevándorlási szabályok, és velük együtt változik-e több millió külföldi munkavállaló jogi státusa. Ez utóbbi kérdés számos magyar állampolgárt is érint, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát az elmúlt években.

– Mi várható a TTIP ügyében, most hogy a britek határoztak a kilépésről?

– A TTIP sorsa a Brexit előtt is meglehetősen bizonytalan volt. Most már egyenesen úgy fest, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztást megelőzően semmiképp nem kerülhet sor az egyezmény elfogadására. Barack Obama elnök kormányzata a Brexit kapcsán már kifejezésre juttatta, hogy Nagy-Britannia kilépése a TTIP szempontjából olyan horderejű esemény, amely szükségessé teszi az egész folyamat újbóli értékelését. Viszont figyelembe véve a tárgyalások ütemét, az ehhez szükséges idő már nyilvánvalóan nem áll rendelkezésre ebben a kormányzati ciklusban.