Keresett a GMO-mentes áru

Nemcsak az egészségünk és hazánk élelmiszer-biztonságának érdekében hirdetett korábban zéró toleranciát Magyarország a genetikailag módosított növények termesztésében, hanem gazdasági okok miatt is fontos a mentesség. A kormányzat éppen ezért is értékeli sikerként azt az uniós határozatot, amely lehetővé teszi, hogy saját hatáskörben döntsünk arról, mit is termesztünk. A nem génmódosított növények a világ minden táján keresettek, azokat felvásárolják a szintén zéró toleranciát hirdetett nemzetek is. A hagyományos növény ára jóval magasabb, és mindig keresett a világpia-con. A genetikailag módosított növények egészségügyi hatásairól a mai napig megoszlanak a vélemények. A nyolcvanas-kilencvenes években azért terjedt el az eljárás, hogy a növény ellenállóbbá váljon a környezetének, az élősködőknek, valamint a növényvédő szereknek. Mivel Magyarország adottságai kedvezőek, ezért a nem génkezelt növény is megterem, nincs szükség az ellenállóbb, módosított fajtára, amely például kiváló megoldást nyújthat a fejlődő országok élelmiszer-problémáira.

Itthon akkor kell feltüntetni a termék GMO-tartalmát, ha az magasabb, mint 0,9 százalék. Így sokszor az állati termékeknél nem feltétlenül tudjuk, hogy amit megveszünk, az olyan állatból készült-e, amelyet import, génmódosított szójával takarmányoztak. A döntéshozói szándék megvan arra is, hogy a jövőben GMO-mentes húskészítményt állítsanak elő itthon termelt takarmánnyal. A világ legnagyobb GMO-termesztő országa az Egyesült Államok, ahol a növények vetésterületének emelkedésével párhuzamosan a szabályozás is enyhült, olyannyira, hogy a GMO-tartalmú élelmiszerekre ugyanaz a szabályozás érvényes, mint a hagyományos termékekre. A nagy multinacionális GMO-vetőmag-forgalmazó cégek lobbiérdekeivel is szembe kell néznie azoknak az államoknak, ahol ugyan nem termesztenek ilyen növényeket, azonban a szabályozás nem elég szigorú. A korábbi európai uniós eljárás például úgy zajlott, hogy a vetőmaggyártó vállalat megindította az engedélyeztetési eljárást, amelyet minden tagállamra alkalmazni kellett. Így a tagállamok csak negatív következményekkel dönthettek úgy, hogy az adott cég GMO-vetőmagját nem engedélyezik. Az új szabályozás szerint már környezeti, egészségügyi okokra is hivatkozhatnak, ha az Európai Unió területén engedélyezett növényt nem kívánják elfogadni.

Éppen ezért az unió és az Egyesült Államok között folyamatban lévő szabad kereskedelmi tárgyalások egyik kulcskérdése, hogy a tengeren túli, meglehetősen laza szabályozás, az általánosan elterjedt GMO-termesztés, valamint az eredetmegjelölés hiánya hogyan egyeztethető össze a sokkal szigorúbb uniós előírásokkal. Kérdés tehát, hogy melyik félnek érvényesülnek az érdekei. Hazánk alaptörvénye tartalmazza a GMO-k tilalmát, amely egyfajta biztonságot jelent akkor is, ha lazulnak az uniós előírások.

Súlyos következmények hosszú távon

A génmódosított növény természetellenességére jó példa az egyik kukoricafajta, amelyet géntechnológia segítségével ellenállóvá tettek a nagy kárt okozó kukoricabogár ellen. Ennek hatására a növény folyamatosan termeli azt a toxint, amellyel hagyományos társát permetezni szokták. Ennek az anyagnak a termelését megfékezni nem lehet, és a környezetében található más élőlényekre is veszélyt jelent. Másik kulcskérdés, hogy meg tudjuk-e akadályozni azt, hogy a módosított génállomány megjelenjen a természetes haszonnövényekben. Ha ez bekövetkezik, akkor a jövőben már nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megkülönböztetni a GM és nem GM növényeket. Ennek hatásai már ma is érezhetők: a világpiacon egyre kevesebb a nem génmódosított szója, a növény pedig világszerte az egyik legfontosabb takarmánynövény.