Kényes kérdések az MKB állami felvásárlása körül

Az MKB egyedi mérlegfőösszege a 2013 végi adatok szerint 1895 milliárd forint. Ezt azt jelenti, hogy a teljes magyar hitelintézeti szektorban 6,1 százalék a részesedése. Mivel nélküle a Portfolio.hu számításai szerint szerint 44,4 százalék a hazai irányítás alatt álló hitelintézetek részesedése (közéjük sorolva az MFB-t, az Eximbankot és a Kelert is, ahogy a felügyelet teszi), teljesül a kormány célja: a bank magyar állami kézbe kerülésével 50,5 százalékos, immár többségi arányt képviselnek a hazai kézben lévő hitelintézetek.
A pénzintézet 13,6 milliárd forint bankadót, 8,7 milliárd tranzak­ciós illetéket és 4,5 milliárd forint pótadót fizetett tavaly, és az adóterhelés mértéke várhatóan a jövőben is fennmarad, hiszen nem csupán egyes állományokat, hanem a bank egészét vásárolja meg a hírek szerint a magyar állam. Ehhez jön még szabályozói teherként az az ötmilliárd forint, amelyet a banknak a korábban alkalmazott árfolyamrés miatt vissza kell fizetnie a lakossági devizahiteleseknek. Nem is beszélve az egyoldalú kamatmódosítások miatti összegről, amellyel kapcsolatban most már elképzelhető, hogy nem perel a bank (hiszen az alperes az őszi szakaszban már a tulajdonos magyar állam lenne). Valószínűleg ez is több tízmilliárd forinttal terheli meg az idei eredményét. Attól, hogy állami kézbe kerül az MKB, a szabályozói terhek továbbra is sújtják, igaz, esetében az állam lényegében egyik zsebéből a másikba helyezi majd a pénzt. Az állam ráadásul (mivel nincs hasonló méretű univerzális bankja), az OTP-vel (egy másik korábbi vevőjelölttel) ellentétben, a két banki szervezet összeolvasztásából fakadó szinergiákat sem képes kihasználni.

Ami az MKB veszteségeit illeti, a szakértők szerint ez az egyik kritikus pont. Ez a bank az elmúlt évtized legveszteségesebb magyar pénzintézete. A 2004 és 2009 között megtermelt hetvenhétmilliárd forintos nyereség után az elmúlt négy évben 439 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el, vagyis nem véletlenül volt szükség az irdatlan összegű tőkeemelésekre. A bank tavalyi, 122 milliárd forintos éves veszteségéből 97 milliárd forintot okoztak a hitelezési veszteségek.

A nem teljesítő hitelek aránya az elemzők szerint 26 százalékról 31 százaléka emelkedett tavaly a banknál (477 milliárd forint), s ennek nagy része nagyvállalati ingatlanhitel. Ez sem véletlen: az MKB a válság előtti projektingatlan-hitelezés egyik legaktívabb szereplője volt a magyar bankok közül, és e kockázatosnak bizonyuló tevékenység negatív hatásaitól máig nem tudott megszabadulni. Tőkehelyzete viszont most kiválónak mondható, saját tőkéje a legújabb tőkeemeléssel a 2013 végi 152 milliárd forint környékéről háromszázmilliárd forint közelébe emelkedik. Ha tehát a jövőben is veszteséges lesz, akkor azt először is a BayernLB által megemelt tőkéből fedezheti, és csak ezt követően adófizetői pénzből.

Mivel a bank egészét átveszi a magyar állam, az MKB tovább működik, ezért mindebből az ügyfelek csak akkor érzékelnek valamit, ha a bank stratégiájának megváltozása a mindennapi üzletmenetbe, például a termékek és szolgáltatások árazásába is „leszivárog”. Egyébként az ügyfeleknek valószínűleg semmilyen teendőjük nem lesz az MKB tulajdonosváltása miatt.