Gazdaság

Kellően biztosítjuk, de nem védjük eléggé értékeinket

A betöréses lopás átlagkára az idén már meghaladta a négyszázötvenezer forintot, a biztosítók mechanikus vagy elektronikus védelmet várnak el az ügyféltől

Noha a viharokból eredő károk a leggyakoribbak, a betörésektől sem tartunk kellőképpen – derül ki a K & H biztos jövő indexéből. A lapunk által megkérdezett biztosítótársaságok szerint bár nem jellemző az értékek alulbiztosítottsága, úgy tűnik azonban, hogy ottho­naink védelmi szintjét érdemes tovább emelni.

A hazai háztartások körülbelül háromnegyedére kötöttek biztosítást, az ingóságokra azonban csak a megkérdezettek a fele terjesztette ki a szerződést – derült ki a K & H felméréséből. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek negyvenhárom százaléka tartja nagyon valószínűnek, de azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak alig egyötödük számol.

A tolvajok leggyakrabban a bejárati ajtón keresztül jutottak be a lakásba. A régi ajtók hengerzárjainak letörése, illetve – bármilyen anyagból is készüljön – maga az ajtó befeszítése volt a leggyakoribb, ám a Generali Biztosítónál álkulcsos bejutási módszerrel és zárfésüléssel is találkoztak már a kárbejelentések között.

A háztartásokban egyre több műszaki cikk, egyre több érték van jelen, ami együtt jár a betöréses lopás átlagkár-növekedésével, ez idén már a négyszázötvenezer forintot is meghaladta – húzta alá lapunknak küldött válaszában a Generali Biztosító. Az ingóságok közül leginkább a tévét, a tabletet, a laptopot, a készpénzt és az ékszereket viszik el.

A szerszámok, kifejezetten a kisgépek, jobb minőségű motoros és elektromos kisgépek eltulajdonítása továbbra is jellemző, ezeket főleg melléképületekből viszik el, ahová rendszerint a lakat levágásával jutnak be a tolvajok – ezt már Szabó Imre, a Groupama Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője mondta lapunknak.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a lakásbiztosítások zöménél nem jellemző már az alulbiztosítás. Ugyanis ha az üzletkötő a szerződéskötéskor vagy annak módosítása során az értéktárgyak és az ingatlan jellege alapján úgy látja, a megajánlott biztosítási összeget lefelé vagy felfelé is módosíthatja, akkor ez rögzül is az ajánlatban.

A Generalinál tarifaszámláló program segít a megadott épülettípus, alapterület és lakók száma alapján az összegmeghatározásban, ha a biztosító által kalkuláltat nem fogadná el az ügyfél. Ahhoz azonban, hogy ténylegesen fizessen a biztosító a káreseményt követően, többféle kritériumot írnak elő. Az előbb említett társaság például különböző védelmi szinteket határozott meg a mechanikai védelmi kategóriák és elektronikai jelzőrendszerek, távfelügyeleti szolgáltatások kombinációjából. Vagyoncsoportonként betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatánál a különböző védelmi szinthez rendelt szolgáltatási limiteknek megfelelő összeghatárig térítik a károkat.

A Groupama néhány biztosítási feltételt is kiemelt a tételes listából. Bejárati ajtóknál egy darab biztonsági zár a minimum védelmi szint, ezt azonban csak akkor fogadják el, ha a zárbetét nem lóg ki az ajtóból oly mértékig, hogy azt az illegális behatoló valamilyen szerszámmal le tudja törni. Ablakoknál hat milliméteres vastagság az előírt, ez lehet kétszer három milliméteres is – a régebbi ablakok esetében ez számít az alap üvegvastagságnak –, viszont a melléképületekre szerelt lakatok közül csak a minősítetteket fogadják el.

A Generali szerint általánosságban kijelenthető, hogy a családi házak tulajdonosai közül sokan anyagi vagy esztétikai okokból elutasítják a nyílászárók mechanikai védelmének kiépítését, ilyen esetekben lehetőségük van elektronikai jelzőrendszerek – helyi vagy távfelügyeleti riasztók – alkalmazásával magasabb védelmi szintet kiépíteni. A biztosító szerint a legjobb megoldás az, ha a mechanikus és az elektronikus védelmet kombinálva alkalmazzuk.