Gazdaság
Kedvezőtlenül hat a negatív infláció
A külföld részéről nem kétséges, hogy az állampapír-piaci kereslet élénkülése mögött a magyar gazdaság jó teljesítménye áll
– A harmadik Orbán-kormány ciklusának bő félidejében több gazdasági eredményt is érdemes számba venni. Nálunk rég nem látott jelenség a tartósan alacsony infláció, amely esetenként negatív tartományba is fordul. A júniusi inflációs eredmények arra utalnak, hogy ez a helyzet még mindig fennáll. De vajon meddig?
– Valóban, a júniusi folyamatok is negatív adatot hoztak eredményül, jóllehet, inkább a májusi negatív inflációs adat jelentett meglepetést. Továbbra is az üzemanyag-, illetve az energiaárak húzták lefelé az inflációt az elmúlt hónapok drágulása ellenére. Az élelmiszerek ára havi bázison 0,5 százalékkal mérséklődött, holott májusban még pozitívan járult hozzá, 0,3 százalékkal a havi árindexhez. A tartós fogyasztási cikkeken belül az árcsökkenés elsősorban az elektronikai cikkeket érintette, ami mögött vélhetően a labdarúgó-Európa bajnoksággal kapcsolatos akciók állnak. Tekintettel a számok hátterében lévő folyamatokra, leghamarabb augusztusban vagy szeptemberben számíthatunk arra, hogy a fogyasztói árak emelkedése pozitív értéket vehet fel, amit alapvetően az olaj árának alakulása okozhat.
– Jó ez így? Mire utal a negatív infláció?
– A negatív infláció tartósan nem jó. Egyértelműen a fogyasztás visszafogásához vezet. Hiszen a lakosság azt érzékeli, hogy ha elhalasztja a vásárlásait, egy későbbi időpontban is ugyanolyan vagy még jobb áron juthat hozzá a kívánt árucikkhez. Így a tartósan elhúzódó infláció visszafoghatja a gazdasági növekedést is. Magyarország estében ez azért kritikus, mert a növekedés ütemének emelkedése alapvetően a lakossági fogyasztás bővülésén múlhat, tekintettel a külső konjunktúra bizonytalanságaira. Amíg a fő exportpiacokon is tartósan negatív vagy nullához közeli inflációt tapasztalunk, addig az ott elmaradó fogyasztás a hazai exporton keresztül fogja vissza az itthoni bruttó hazai termék, azaz a GDP gyarapodását.
– A külkereskedelmi forgalom többlete mennyiben segítheti a pénzügyi stabilitás megszilárdulását?
– Jelenleg a jelentős külkereskedelmi többlet nagyban hozzájárul a forint árfolyamának stabilitásához, ahhoz, hogy a például az euróval szembeni jegyzés az utóbbi hónapok pénzpiaci viharait is viszonylagos stabilitásban töltötte. Kérdés hogy az esetleg tovább bővülő lakossági fogyasztás ronthat-e ezen az import további növelésén keresztül.
– A gazdasági növekedés alakulásában meglehetősen ellentétes prognózisok látnak napvilágot: más „szemüvegen keresztül néz” a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az elemzők? Mi lehet az oka a nagy eltéréseknek?
– Az első negyedév növekedési adata aggasztóan alakult. Az ezt követően napvilágot látott, a növekedéssel kapcsolatos adatok sem tudták eloszlatni a pesszimizmust az idei éves GDP-vel kapcsolatban. Az MNB optimizmusa mögött talán újabb bevezetésre váró intézkedések állnak, azonban Nagy-Britannia döntése az Európai Unióból való kilépés mellett, kiszámíthatatlan hatása is óvatosságra int. Feltehetően, a már jól érzékelhető kormányzati erőösszpontosítás a növekedés megtámogatására szintén a helyzet komolyságára utal. Ugyanakkor az ehhez kapcsolódó intézkedések, tekintettel az átfutási idejükre, inkább csak a következő esztendő adatait befolyásolhatják pozitívan.
– Ebben hasznos lehet, hogy ilyen hamar elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést?
– A jövő évi költségvetés gyors elfogadása azt a jelzést küldi a külföldi befektetők irányába, hogy az ország kiszámítható gazdaságpolitikát igyekszik megvalósítani. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági környezetben ennek van hátránya is. A tervezés folyamata így nem tartalmazhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket akkor még be lehetne építeni a tervszámokba, ha a 2017-es költségvetést például novemberben fogadják el. Egy első félévben elfogadott büdzsét így esetleg újra és újra, a jövő év folyamán akár többször is módosítani kell. A kormányzat a 2017-es esztendőben az ideihez képest százmilliárd forintnál nagyobb összeggel kívánja élénkíteni a gazdaságot. Hogy ennek a hatékonysága milyen lesz, az csak nehezen becsülhető meg. Az azonban valószínű, hogy cserébe a GDP-arányos adósság csökkenésének tervezett pályája módosul. A korábbi várakozások szerint a mutató az évtized végére hatvan százalék közelébe érhetett volna. Most azonban, úgy tűnik, hogy a csökkenés üteme jóval lassúbb lehet, vagy akár meg is állhat. A versenyszféra beruházásai a legutóbbi adatok szerint épp hogy növekedésnek indultak, fennáll azonban annak a veszélye, hogy a kormányzati beruházások kiszorítják a magán-beruházásokat. Kérdés, hogy az EU-támogatások gyorsított lehívása mellett ez a fajta élénkítés mekkora hiánynövekedést eredményez.
– Korábban rendszeresen azt kommunikálta az ország pénzügyi vezetése, hogy 2017-re már „nullás” büdzsé készül. Az volt a fő érv, hogy az államadósság további erőteljes csökkentése a cél. Aztán ez a törekvés elsikkadt.
– Valószínűleg az adósság csökkentésének célját, a jelenleg kibontakozott folyamatok miatt megelőzi a gazdasági növekedés támogatásának célja.
– Jó pálya-e, hogy az államadósság finanszírozásának egyre nagyobb része kerül belföldiek kezébe?
– Természetesen. A belföldi befektetők ugyanis nem fogják hirtelen menekülőre egy komolyabb pénzügyi válsághelyzet esetén sem. Így a költségvetés finanszírozása stabilabb.
– Az állampapírok iránti kereslet növekedése mennyiben tudható be a javuló pénzpiaci mutatóinknak, így a kockázati felárak csökkenésének és persze a hozamok alacsony szintjének?
– A külföldiek oldaláról nem kétséges hogy a kereslet élénkülése mögött a magyar gazdaság eddigi jó teljesítménye áll. Ugyanakkor vélhetően ez a jó teljesítmény erősen relatív. Sokan egészen egyszerűen azért választják Magyarországot, mert a jelenlegi viszonyok között úgy gondolják, hogy „vakok között a félszemű a király”. Ezt igazolja az is, hogy a sokak által az alacsony magyar állampapír-hozamszintekkel indokolt pozitív befektetői attitűd a hitelminősítőket mégsem győzte meg. Múlt pénteken a Moody’s részéről várt felminősítés is elmaradt. A hazai keresletnövekedés az állampapírok iránt a brókerbotrányoknak tudható be. Azok ugyanis elvették a befektetők kedvét a kockázatvállalástól, az átlagbefektető számára elérhető vállalati kötvénypiac pedig kihalt.
– Az állam valóban biztos adós, de a forint árfolyama nem éppen stabil. Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de akkor mi várható?
– A forint árfolyama, elsősorban az uniós valutával szemben feltehetően inkább gyengül majd a következő időszakban. Nem kell érdemben és tartósan 310 alatti euró árfolyamra számítani. A több hullámmal tarkított, de lényegében 2008 óta tartó gyengülő pálya továbbra is fennmarad, változó mértékű kilengésekkel. Ez kedvező az exportőrök szempontjából és az erre súlyozó gazdasági növekedés szempontjából. Az átlag állampolgár szempontjából azonban az erős forint lenne kívánatos, hiszen külföldön az biztosít kedvező pozíciót, például egy nyaralás esetén. A jelenlegi „devizaháborús” világban azonban nem ez az irány.
– Az alapkamat tartósan alacsony szintje tényleg olyan jó a gazdaságnak, ahogyan azt az MNB kommunikálja?
– Az alacsony alapkamatnak gazdaságélénkítő szerepe van, illetve segít a költségvetési hiány csökkentésében. Az is igaz ugyanakkor, hogy mindent a kereslet határoz meg. Hiába alacsony a kamat, nem indulnak beruházások, ha nem lehet eladni azt, amit megtermelnek. Ezért érdekes, hogy a vállalkozói szféra beruházásai tartós növekedésnek indulnak-e, hiszen egy ilyen jellegű pozitív folyamat, az optimista jövőkép tükre lenne. Emellett hosszabb távon nagy kérdés, hogy mikor és milyen ütemben kell majd kamatot emelni? Itt ugyanis az időzítés kulcsfontosságú lesz, sokkal inkább mint a kamatcsökkentések során. Egy rosszul időzített kamatemelés akár derékba is törheti a gazdasági növekedést, vagy eleresztheti az inflációt. Nem véletlen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bizonytalankodónak látszó, néha ellentmondásos magatartása ezen a téren. Indokolt az óvatosság, hiszen ahogy a régi tőzsdei mondás tartja „Timeing is everything”, azaz minden az időzítésen múlik.
– Megfelelőnek mondható már a vállalkozói és a lakossági szféra hitelfelvételi aktivitása?
– A 2008–2015-ös évek összevetése azt mutatja, hogy a nyolc vezető magyarországi bank bruttó hitelállományában 15-65 százalékos csökkenés következett be. Egyedül az UniCredit Bank volt képes a hitelállományának növelésére 2015-ben 2014-hez képest, de még így is 15 százalékos hitelállomány-csökkenést produkált a nyolc esztendő alatt. Ez talán bizonyítja, hogy a hitelkereslet még csak ébredezik. A devizahiteles elszámolások és az alacsony kamatkörnyezet miatt különösen kegyetlen volt a 2015-ös év bevételi szempontból a bankok számára, hiszen akadt olyan piaci szereplő, amelynek negyedével zuhant a nettó kamatbevétele. Szerintem ezek a tények önmagukért beszélnek.
– A jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) mennyit segített? Vajon van értelme kivezetni a piacról?
– Úgy tűnik, az NHP kivezetéséről az MNB sincs meggyőződve, hiszen a monetáris tanács a június 7-i ülésén a harmadik, kivezető szakasz keretösszegének éppen százmilliárd forintos megemeléséről döntött. Igaz, a Magyar Bankszövetség kérésére, amelynek tagjai számára kiemelten fontos az NHP kedvező forinthitelek nyújtását lehetővé tevő I. pillér keretösszegének kibővítése. A hazai bankok döntő többsége az MNB Piaci Hitelprogramja keretében az év első negyedévében megkötött kamatcsere-ügyletekkel egyúttal azt is vállalta, hogy kkv-hitelezését összességében az idén legalább kétszázmilliárd forinttal növeli, amelynek eredményeképp öt-tíz százalékkal bővülhet a hazai kkv-hitelállomány. Az MNB 2016 elején a bankok piaci hitelezésre való átállását elősegítő Növekedéstámogató Program részeként indította el az NHP harmadik, kivezető szakaszát, amelynek két pillérében 2016 végéig van lehetőség – kizárólag beruházásokat finanszírozó – hitelszerződések megkötésére. A legutóbbi adatok szerint 2016. január elsejétől július elsejéig a program harmadik szakaszában részt vevő hitelintézetek 125 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, 5850 ügylethez és 4615 vállalkozáshoz kapcsolódóan. Ebből 100,8 milliárd a forintfinanszírozást lehetővé tevő I. pillérhez kapcsolódik, míg 24,3 milliárd forintnyi hitelt devizában nyújtottak a hitelintézetek a II. pillér keretében a természetes fedezettel rendelkező kkv-k számára.