Gazdaság

Kedvezően alakult az államháztartás

A feszesebb költségvetéseknek is köszönhető, hogy sikerült kézben tartani Magyarország pénzügyi gazdálkodását az elmúlt években

Magyarország gazdasága talpra állt: teljesültek az alaptörvényben megfogalmazott adósságcsökkentési követelmények. A devizahitelekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknak akkor lehet szerepe, amikor az elszámolásoknál az Országgyűlés „végleg elvarrja” a kamat- és árfolyamrés ügyét, azaz kimondja, hogyan kell elszámolni az ügyfelek felé.

domokos
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A hét végén is folytatódott az 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyházán. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke többek között a költségvetési konszolidáció eredményességét emelte ki előadásában. Domokos László azt mondta, az ország gazdálkodása az elmúlt években „kézben tartott” volt.

A számvevőszéki vezető hangsúlyozta, hogy 2010 és 2013 között teljesültek az alaptörvényben megfogalmazott adósságcsökkentési követelmények és a költségvetési törvényekben kijelölt célok. Folyamatosan csökkent az államadósság, az államháztartás hiánya pedig három esztendőn keresztül a nemzeti össztermék, a GDP három százaléka alatt maradt, így Magyarország 2013 nyarán kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól – idézte a távirati iroda az elnököt. Domokos László az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének mutatói közül kiemelte, hogy amíg 2010-ben az előirányzattól való eltérést jelző adatok az elkülönített állami pénzalapok kivételével negatívak voltak, addig 2013-ban valamennyi pozitív volt, azaz – mint fogalmazott – „rend lett”. A szakember beszélt arról is, hogy az államháztartás szerkezete kedvezően változott az utóbbi három évben: az uniós források felhasználásával és az állam növekvő szerepvállalásával nőtt a gazdasági célú kiadások részaránya, 14,3 százalékról 17,5 százalékra.

A vándorgyűlésen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balog Ádám a közgazdasági képzés céljából létrehozott jegybanki alapítványokról is szólt. A szakember szerint vita van ugyan arról, hogy ezek segítségével közpénzből hoz létre közvagyont az MNB, s hogy ezt az összeget lehetett volna más célra, például az államadósság csökkentésre is fordítani, de szavai szerint a képzésre volt a legcélszerűbb ezt a pénzt átcsoportosítani. Az alelnök a devizahitelezéssel kapcsolatban elmondta, a jegybanknak akkor lehet szerepe, amikor a devizahiteles elszámolások kapcsán a kamat- és árfolyamrés ügyét az Országgyűlés „végleg elvarrja”, azaz kimondja, hogyan kell elszámolni az ügyfelek felé. Ehhez az MNB kész devizát biztosítani a bankoknak.

A vándorgyűlésen előadást tartott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Kifejtette, gazdasági szemléletváltás történt 2010-ben, amelynek nagyon fontos eleme az volt, hogy hasonló gondolkodású lett, azonos irányban indult el a jegybank és a kormány. A régóta húzódó strukturális reformok elindítása és részben véghezvitele, így például az egykulcsos adó és a teljesítményközpontú adórendszer bevezetése, valamint a foglalkoztatás szabályainak átalakítása nagyon fontos lépés volt ebben a szemléletváltásban – fogalmazott a kamara elnöke. Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában elmondta, jövőre Miskolc ad otthont az 53. Közgazdász Vándorgyűlésnek.