Gazdaság
KSH: 3,2 százalékkal nőtt a GDP
A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá
A nyers adat az első negyedévi 4,2 százalékos ütemről lassult 3,2 százalékosra, amiben jelentős szerepet játszott a naptárhatás, ennek kiszűrésével az első negyedévi 3,8 százalékról 3,7 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés üteme.
Az első fél évben a GDP volumene 3,6 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatástól megtisztítva 3,8 százalékos volt a féléves növekedés.
A növekedéshez súlyuknál fogva elsősorban a piaci alapú szolgáltatások 2,8 százalékos növekedése járult hozzá.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,8 százalékkal emelkedett, az első negyedévi 5,3 százalék után. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,2 százalékkal növekedett az előző negyedévi 2,1 százalékhoz hasonlóan. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye öt negyedévi csökkenés után 1,2 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,6 százalékkal csökkent az első negyedévi 1,1 százalékos emelkedést követően.
Az ipar hozzáadott értéke 3,0, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához mérten, alaposan elmaradva az első negyedévi 6,8, illetve 7,9 százalékos első negyedévi adattól. A feldolgozóipar jelentősebb súlyú ágazatai közül a járműgyártást kivéve mindegyik növekedést ért el. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését. (Az iparhoz sorolt vállalkozások nemcsak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye az első negyedévi 24,7 százalék után 28,6 százalékkal emelkedett, leginkább az infrastrukturális jellegű egyéb építmények építése nőtt.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, miután már az első negyedévről is 6,0 százalékos visszaesést jelzett a statisztika.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 3,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,5, az ipar 0,7 és az építőipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásai 4,7 százalékkal emelkedtek, gyorsabb ütemben az első negyedévi 3,5 százalékosnál, de elmaradva a tavalyi év 4,9 százalékos átlagától. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások volumene az átlagot meghaladóan emelkedett, míg a szabadidőre és kultúrára fordított költések az átlag alatt növekedtek. A háztartások Magyarország területén realizált fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt, amiből következik, hogy a külföldi költekezés növekedési üteme volt a nagyobb.
A közösségi fogyasztás zsugorodása az első negyedévi 6,0 százalékosról 1,8 százalékosra fékeződött.
A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának alacsony bázisát, ami elmarad ugyan az első negyedévi 28,4 százaléktól, de így is minden idők második legnagyobb éves ütemét jelenti.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 988 milliárd forint aktívum keletkezett a második negyedévben, 69 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál, de 229 milliárd forinttal több az első negyedévinél. Az export 3,5 százalékkal, az import 5,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 4,5, a behozatal 5,7 százalékkal bővült. A szolgáltatások - az idegenforgalmat is beleértve - exportja 0,6 százalékkal csökkent, míg importja 2,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A 3,2 százalékos második negyedévi növekedéshez a háztartások fogyasztási kiadásai 2,3, a beruházások 3,7 százalékponttal járultak hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
NGM: Negyvenkilenc hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom
Negyvenkilenc hónapja folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, a júliusi bővülés jól illeszkedik az idei emelkedő trendbe - mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Marczinkó Zoltán hozzátette: az első héthavi növekedés a júliusival közel azonos, ami megfelel a várakozásoknak. Az előzetes adatok alapján a legnagyobb mértékben a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma nőtt, ami nem meglepő. Az üzemanyagok és az élelmiszerek forgalma is bővült, nagyjából hasonló ütemben - ismertette. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 3,5 százalékkal nőtt szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a második negyedévben. Ebben jelentős szerepet játszott a foglalkoztatás és a lakossági fogyasztás növekedése, ennek megfelelően gazdaságkutatók felfelé módosították az előrejelzésüket, a Morgan Stanley például 3,8 százalékra. A beruházások, az építőipar és a turizmus bővülése is mind a gazdasági növekedés irányába hat - mondta az NGM államtitkára.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a második negyedévi adatokat értékelve megállapította, hogy a felhasználási oldalon a beruházások kimagasló növekedése három forrásból ered: az uniós projektek felfutása, a feldolgozóiparban zajló nagyberuházások, valamint az ingatlanpiac rég nem látott virágzása. Azt pedig, hogy az előző negyedévhez képest dinamikusabban nőtt a lakosság fogyasztása fontos fordulatnak nevezte, miután az előző negyedévben még nem érződött a béremelkedés hatása. A külkereskedelemnek a növekedést fékező szerepét azzal magyarázta, hogy az export növekedését az előző negyedévinél gyengébb ipari teljesítmény fogta vissza, míg az élénkülő belső kereslet importhányada miatt a behozatal gyorsabban bővült. Virovácz Péter arra számít, hogy a második fél évben ismét gyorsul a GDP-növekedés üteme és a július-decemberi adat megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 4 százalékot. Ennek feltétele, hogy a fogyasztás növekedése is tükrözze az erős munkaerőpiaci folyamatokat és az ipar újra erőre kapjon.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a piaci szolgáltatások játszottak fontos szerepet a növekedésben, már két éve hasonló mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, tehát stabil pillért jelentenek. A felhasználási oldal adatairól megállapította, hogy a válság során mélybe zuhanó lakossági fogyasztás főszereplővé vált. A korábban elhalasztott vásárlások eredményeként a fogyasztás magára talált az elmúlt években. A látványos bővülést mutató korábban megjelent beruházási adatok alapján is számítani lehetett a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős növekedésére, ami az uniós forrásokon alapuló fejlesztések mellett annak is köszönhető, hogy a piaci alapú beruházásoknál is elindult az emelkedés. A nettó exportban bekövetkezett fordulat, ami 1 százalékponttal fogta vissza a GDP második negyedévi növekedését, Németh Dávid számára nem volt meglepetés, mivel a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése pörgeti az importot, ez pedig rontja a nettó export adatait. Az elemző az idén összességében továbbra is 3,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, jövőre pedig - a jelenlegi kilátások szerint - némi lassulás jöhet, azaz 3,5 százalékos lehet a 2018-as növekedés.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője nem tart attól, hogy a lassulás tartóssá válna, vagy elmélyülne. A GDP-növekedés részletes adataiból látszik, hogy az alapvető gazdasági folyamatok fokozatosan erősödnek. Szerinte a második negyedéves lassulást részben olyan technikai tényezők magyarázzák, mint például a készletek nagymértékű leépülése. Emellett a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az import növekedése is magasabb fokozatba kapcsolt, ami a külkereskedelmi egyenleget rontotta, emiatt vártnál jobban fékezte a növekedést.Ürmössy Gergely is derűlátón ítéli meg a második fél év kilátásait, hiszen a növekvő reálbérek és a javuló fogyasztói bizalom serkentheti a háztartások fogyasztását. Az EU-ból érkező támogatások, illetve azok előfinanszírozása felpörgethetik a beruházásokat, a felfelé ívelő EU-s konjunktúra pedig húzhatja a magyar exportot.
A részletek ismeretében az Erste felülvizsgálta a növekedési előrejelzését: 3,7 százalékon hagyta az idei évre vonatkozó és 3,4 százalékosra emelte a jövő évi prognózisát.
Annak ellenére, hogy 3 százaléknál erősebb gazdasági növekedésre lehet számítani idén és jövőre is, valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) változtasson a monetáris politikáján. Az infláció gyorsulása ellenére, az MNB alacsonyan fogja tartani a kamatokat legalább 2018 végéig. A bankközi kamatok akár még mélyebbre is süllyedhetnek (a 3 hónapos BUBOR jelenleg 0,15 százalék), amennyiben beigazolódik az Erste szakértőinek az a várakozása, hogy a jegybank a szeptember végi ülésén újabb lazító lépéseket tesz. Az alacsonyabb bankközi kamatokat már a piac is elkezdte árazni - jelezte az elemző.