KSH: 130 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Cseresnyés Péter: Négy éve tart a dinamikus növekedés a munkaerőpiacon
Csaknem négy éve folyamatosan nő a munkaerőigény, elsősorban a versenyszférában - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
Cseresnyés Péter hozzátette: a munkavállalókat a legnagyobb mértékben a versenyszféra "szívta fel", 144 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 14 ezerrel csökkent, ami az elsődleges munkaerőpiac élénkülését jelzi - mutatott rá. Hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti forma legyen, akik tudnak, az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el. A kormány tervei szerint néhány éven belül 40-50 ezerrel csökkentenék a közfoglalkoztatottak létszámát. Kiemelte: az ifjúsági munkanélküliségi ráta 11,1 százalékra csökkent, miközben 2010 körül még közel 30 százalékos volt. Az NGM közleményében is azt hangsúlyozta, hogy dinamikus volt a létszámbővülés a versenyszférában, és folytatódtak a kedvező trendek a munkaerőpiacon.
A versenyszektorban zajló pozitív folyamatoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan javul a foglalkoztatottság Magyarországon. A kiváló makrogazdasági adatok is bizonyítják, hogy Magyarország erősödik - írták.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 144 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 14 ezer fővel csökkent, míg a külföldi telephelyen dolgozóké lényegében nem változott.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 326 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába. A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal, 2 millió 351 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 73,6 százalékra nőtt. 

A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,9 százalékkal, 1 millió 975 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.

A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 302 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 28,5 százalékra nőtt.

A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal emelkedett, 82,6 százalékra. Az idősebb 55-64 évesek foglalkoztatási rátája 3,5 százalékponttal, 50,4 százalékra javult.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,4, a nőknél 65,0 százalékos.

Csökkent a munkanélküliség

A február végén zárult három hónap átlagában 73 ezerrel, 203 ezerre csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra esett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Az előző gördülő negyedév óta, amikor 4,3 százalékos volt a munkanélküliség, 28 ezerrel csökkent a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma és 5 ezerrel nőtt a munkanélkülieké.

A 15-74 éves férfiaknál 1,6 százalékpontos éves csökkenéssel 4,5 százalékos volt a munkanélküliség, a számuk 37 ezerrel 111 ezerre csökkent az egy évvel korábbihoz mérten. A nők munkanélküliségi rátája 1,8 százalékponttal, 4,4 százalékra javult, ami 36 ezres csökkenés eredménye volt és 91 ezer munkanélkülit jelent. 

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,2 százalékponttal, 11,1 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 éves és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal, 3,9 százalékra mérséklődött, az 55-64 éveseké 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 19,1 százalékkal  297 ezer főre csökkent - közölte a KSH.

Szezonális hatásokkal magyarázták az elemzők azt, hogy a vártnál kissé magasabb lett a december-februári munkanélküliségi ráta.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a munkanélküliség enyhe emelkedése szezonális hatásokkal magyarázható, a munkanélküliségi ráta téli időszakra jellemző emelkedését ugyanis mindeddig ellensúlyozta a munkaerőpiaci helyzet feszessége. A mostani minimális növekedés ellenére úgy látja, hogy a munkaerőpiac feszesedése folytatódhat idén. Így a téli szezonális hatás elmúltával a munkanélküliségi ráta ismét mérséklődhet, s célba veheti a 4 százalékos szintet. Éves átlagban 4,1 százalékos rátát prognosztizál.

A feszített munkaerőpiac és a gyorsan emelkedő bérek hatása előbb utóbb vélhetően a fogyasztói inflációs adatokban is megjelenik majd, tette hozzá az Erste Bank szenior elemzője, aki az idei évre éves átlagban 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 3,4 százalékos inflációt vár. Mindkét év inflációs mutatójára felfelé irányuló kockázatokat lát, pontosan a bérinfláció nehezen számszerűsíthető hatásainak köszönhetően. Távolabbra kitekintve az infláció tartósan is a 3 százalékos jegybanki cél fölött marad majd - vetítette előre.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Az igen jelentős szakemberhiány pedig a termelékenység fokozását kényszerítheti ki a vállalkozásokból - tette hozzá.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma, szezonális hatások miatt, átmenetileg 4,4 millió alatt maradhat, így az idei év elején, szintén szezonális hatások miatt, átmenetileg újra 4,5 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Idén ugyanakkor folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így az év második felében már tartósan 4 százalék alá süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítheti a 4,5 milliót - fejtette ki. A Takarékbank szerint idén 4 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról.