Juncker még győzködi a görögöket

A Fitch több görög bankot is lemínősített, így a National Bank of Greece, a Piraeus Bank, az Eurobank Ergasias és az Alpha Bank hosszú és rövid lejáratú kibocsátói osztályzata a már korábbi bóvlinak számító CCC, illetve C kategóriából még mélyebbre, RD-re csökkent.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke a telekonferencia után azt közölte, hogy immár túl késő van a mentőcsomag meghosszabbításához. Ebből a most lejáró csomagból 7,2 milliárd euró "bentragadt", azt nem utalták át a görögöknek, mivel nem voltak hajlandóak ígéretet tenni a hitelezők által elvárt megszorító intézkedésekre.

A telekonferencia után Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azt is közölte, hogy az Eurócsoport elutasítja a görög adósság egy részének a leírását. 

Az új, kedden előterjesztett, médiaértesülések szerint huszonkilencmilliárd euróra vonatkozó görög hitelkérelemmel kapcsolatban Stubb azt jegyezte meg, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretének igénybe vételére irányuló kérelmeket - ilyen jellegű az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi levelében előterjesztett kérelem is - mindig a szokásos ügymenet szerint, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el. Az Eurócsoport elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy ennek a pótlólagos görög hitelkérelemnek - mintegy harmadik görög mentőcsomagnak - az elbírálása csak a július 5-re tervezett görög népszavazás után lesz lehetséges, valamint hogy Athénnak fel kell készülnie arra, hogy az az esetleges hitelnyújtás feltételei minden eddiginél szigorúbbak lehetnek. 

Dijsselbloem jelezte, hogy mindemellett szerdán újabb üzenetet várnak Athénból, és azt ismét Eurócsoport-telekonferencián fogják megvitatni. Médiaértesülések szerint ez az újabb várható görög üzenet arról szól majd, amire Ciprasz keddi levele nem tért ki, vagyis arról, hogy mennyiben hajlandó Athén teljesíteni a hitelezők reformköveteléseit. A holland pénzügyminiszter szerint egyelőre nem látszik változás a görög kormány politikai hozzáállásában.

Németország nem akar tárgyalni a görög adósságválság rendezésére tett új athéni javaslatról a vasárnapra tervezett görögországi népszavazás előtt - közölte Angela Merkel német kancellár hírügynökségi értesülések szerint.

A források szerint Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a párt parlamenti frakciójának keddi értekezletén beszélt erről. A kancellár hozzátette, hogy nem ismeri a javaslatot.

A dpa német hírügynökség a CDU frakcióértekezletén részt vevőktől úgy értesült, hogy amennyiben Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elállna a népszavazás tervétől, azzal új helyzet állhatna elő, ami adott körülmények között azt jelenthetné, hogy Berlin hajlandó lenne korábban megvitatni a javaslatot.

A dpa forrása szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a frakcióülésen azt mondta, hogy a Görögországnak nyújtott második pénzügyi mentőcsomag hatályának keddi lejárta teljesen új helyzetet teremt az Európai Központi Bank (EKB) sürgősségi likviditási támogatási eszközére (ELA) nézve is. Schäuble óvta Mario Draghit, az EKB elnökét attól, hogy kibővítse a likviditási támogatást.

A görög kormány új javaslatot terjesztett az ország nemzetközi hitelezői elé kedd délután. Az athéni elképzelések szerint két évig az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus finanszírozná a dél-európai országot, és ezzel párhuzamosan átütemeznék a görög adósság törlesztését - jelentette be a görög miniszterelnöki hivatal. 

A görög kormány közleményében jelezte: "Görögország a tárgyalóasztal mellett maradt", és továbbra is megpróbál egy életképes megoldást találni arra, hogy az euróövezet tagja maradjon. 

Jean-Claude Juncker is tárgyalna, közölte hogy amennyiben a görög kormányfő kész támogatni a hitelezők javaslatát és az igen szavazatra szólítja fel a választókat, akkor folytatódhatnak a tárgyalások. Ciprasz válaszában világossá tette: ha a a görögök többsége igennel szavazna vasárnap, akkor lemond posztjáról. 

Görög ellenzéki vezető szerint a bérek és nyugdíjak forognak kockán

Veszélybe kerülhet a bérek és nyugdíjak kifizetése Görögországban, ha a "nem" szavazatok győznek az ország nemzetközi hitelezőinek reformjavaslatairól tartandó népszavazáson - vélekedett kedden egy televíziós beszédben Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, konzervatív ellenzéki vezető.

Szamarasz szerint a görög kormány által kezdeményezett népszavazás valódi tétje az, hogy az ország Európához és az euróövezethez fog-e tartozni a jövőben. "A valódi kérdés: igen vagy nem az euróra és Európára. Az európai vezetők ezt jelezték" - mondta Szamarasz, az Új Demokrácia párt elnöke.

"A nem szavazatok győzelme azt jelentené, hogy a közszférában és a versenyszférában nem tudják kifizetni a nyugdíjakat és a béreket" - fogalmazott.

Szombaton megszakadtak az egyeztetések a görög kormány és az ország nemzetközi hitelezői között, miután Alekszisz Ciprasz miniszterelnök bejelentette, hogy július 5-re népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról, és az Eurócsoport (az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek tanácsa) elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a Görögországnak korábban nyújtott pénzügyi mentőcsomag kedden éjfélkor lejáró időbeli hatályát. Ugyancsak kedden válik esedékessé közel 1,6 milliárd eurónyi görög törlesztési kötelezettség a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben.

Kedden délután a görög kormány új javaslattal állt elő, ez egy két évre szóló megállapodás megkötését tartalmazza az esedékes görög adósságszolgálati kötelezettségek fedezése érdekében. Az Eurócsoport este hét órakor rendkívüli telekonferenciát tart, hogy megvitassa az új görög javaslatot.

Kevesebb, mint egy hét áll rendelkezésére a hatóságoknak, hogy megszervezzék a referendumot, ezért az előkészületek gőzerővel zajlanak, az állami nyomdában hétfőn kezdődött meg a szavazócédulák nyomtatása, rajtuk a következő kérdés szerepel majd: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?"

Alekszisz Ciprasz kormányfő pártja, a Sziriza eközben "Mondj nemet - a demokráciáért és a büszkeségért" mottó alatt kampányt indított, a párt honlapján ez a jelmondat olvasható felemelt kezek és a görög zászló háttere előtt.

Mivel a kérdés kissé összetett,  szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe.
A szavazóknak "Nem" és "Igen" között kell választaniuk. A két lehetőség közül a "Nem" válasz szerepel az első helyen.
A kormány az első válasz mellett kampányol. A népszavazás a görögök számára annak a "Nem"-nek az emlékét idézi fel, amellyel 1940-ben Joánisz Metaxasz görög diktátor kormánya visszautasította az ország megszállásával fenyegető fasiszta Olaszország ultimátumát. A görög nemzeti ünnep, október 28.-a - amelyet "a nem napjának" is neveznek - erre az eseményre vezethető vissza.

A támogatás folytatásának feltétele, hogy a görög kormány elfogadja a EU és az IMFvasárnap nyilvánosságra hozott megállapodástervezetét, valamint vállalnia kellene, hogy a vasárnap kitűzött népszavazás előtt az "igen" mellett kampányol, azaz a szavazóknak is azt ajánlja, hogy fogadják el a hitelezők ajánlatát.
A hét végi megállapodástervezet több engedményt is tartalmazott, így a szállodai szolgáltatások áfája nem a legfelső 23 százalékos, hanem a 13 százalékos sávba került. Adósságcsökkentésre vonatkozó elemmel is kiegészült az ajánlat, így meghosszabbíthatják a kölcsönök futamidejét, csökkenthetik a kamatokat és kiterjeszthetik az eurózónás hitelek.

Amennyiben a hétvégi szavazáson győznek az igenek, akkor az a kormány bukásával járhat – vélik elemzők. A görög miniszterelnök esti televíziós interjújában világossá tette, hogy tiszteletben tartja a vasárnapi népszavazás eredményét és ha igennel szavaz a többség, akkor lemond.  "Ha a görög nép örökké folytatni akarja a megszorításokat, (...) tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják" - mondta Ciprasz előző este az állami televízióban.

 A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak "erősebb fegyvereket" adna a kezébe a tárgyalóasztalnál. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők a dél-európai ország eurózónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek az ára óriási lenne.

A spanyol kormányfő szerint negatív üzenete lenne a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson, mivel ez precedens teremthet és a jövőben más országok távozásához vezethet. Mariano Rajoy szerint ha a görögök vasárnap elutasítják a mentőprogramot, akkor az országnak távoznia kell az euróövezetből.

A görög pénzügyminiszter a The Telegraph lap beszámolója szerint jogi lépéseket helyezett kilátásba az európai intézmények ellen, ha kizárnák az eurózónából az országot. „Az EU alapszerződései nem rendelkeznek az eurózónából való kilépésre, és a kizárást nem fogadnánk el. Tagságunk nem tárgyalási alap” - fenyegetőzött Varoufakis. Hozzátette, az athéni vezetés szükség esetén fontolóra veszi azt, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon.

A brit lap Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vezette kormány az után tette közzé kihívó álláspontját, hogy előző nap az eurózóna tagállamainak vezetői egyértelművé tették, Görögországot kizárják a valutaunióból, ha a görög szavazók a július ötödikére kitűzött referendumon elutasítják a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak szabott feltételeket.

 Az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt üzennék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni.

Tüntetések voltak hétfő este Athénban és Thesszalonikiben Görögország nemzetközi hitelezőinek legújabb ajánlata ellen. Az összesen mintegy 17 ezer demonstráló zsarolással vádolja a kölcsönt nyújtókat.

Az európai bankok görög kitettsége az évek alatt fokozatosan csökkent, derül ki a Morgan Stanely grafkonjából. Amíg 2010-ben 200 milliárd euró görög kötvényt birtokoltak az európai pénzintézetek, ez mára 35 milliárd euróra esett. A cég elemzői szerint ezért nem kell tartani rendszerszintű megrázkódtatásoktól, ha Görögország csődbe megy. A legnagyobb kitettsége a brit és német bankoknak van, a Deutsche Bank félmilliárd euró körüli görög kötvényen ül.

A görög adósságtörlesztésről kitört csatározás valójában sokkal inkább a hatalom és a demokrácia viszonyáról, mint pénzről és gazdaságelméleti kérdésekről szól - írja a Project Syndicate blogjában Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. A Columbia Egyetem professzora szerint döbbenetes, ahogy a Trojka elhárít magától minden felelősséget és nem hajlandó beismerni, hogy téves elméleti modellek alapján hibás prognózisokat követett. A hitezők által öt éve Görögországra kényszerített program valóságos katasztrófát okozott, a GDP 25 százalékkal zuhant és a fiatalkori munkanélküliség 60 százazalékra ugrott. Stiglitz szerint még inkább meglepő, hogy az európai vezetők mit sem tanultak ebből. A hitelezők most is makacsul kitartanak követelésük mellett, hogy az adósságtörlesztés nélküli Görögország GDP-arányosan 3,5 százalékos költségvetési többletet produkáljon 2018-ra.

A hétvégi referendumról elmondta, mindkét opció óriási kockázatokkal jár. Az igen vég nélküli gazdasági pangást, kirámolt, javaitól megfosztott országot jelentene, amit még a fiatalok is kénytelenek lennének elhagyni. Mindez végül oda vezetne, hogy miután már eléggé elszegényedett, a következő évtizedben, vagy az azt követőben végül mégiscsak el kellene engedni az ország adósságát és a Világbank segítségével új életet kellene lehelni bele.

A nem szavazat viszont megnyitná az utat Görögország előtt, hogy az erős demokratikus hagyományaira építve saját kezébe vegye sorsának irányítását. Ami persze nem feltétlenül jelent majd a múlthoz mérhető jómódot, de a mostani folyamatos gyötrelmeknél mindenképpen jobb lesz - írta a Nobel-díjas közgazdászprofesszor.

A keddi sorsdöntő napon kis minuszok figyelhetők meg a nyugat-európai börzéken. A DAX másfél százalékos mínuszban is állt, de veszteségei javát ledolgozta. A budapesti tőzsde az európai élbolyban van, az emelkedést a MOL vezeti egy százalékkal, de az OTP is zöldben vírit.  A forint piacán is inkább kivárás tapasztalható, az árfolyamok stagnáltak. Az euróért  315 forintont, a dollárért 282 forintot adtak. A svájci frankhoz képest viszont közel egy egységnyit erősödött a magyar fizetőeszköz, 303 forintra.

forrás: The Guardian, MTI, portfolio.hu