Gazdaság

Júliusban új pályázatokat írnak ki

Az európai uniós forrásokkal a 2020 utáni gazdasági növekedés alapjait kell megteremteni – hangsúlyozta Csepreghy Nándor

Az uniós források felhasználásával a 2020 utáni fejlesztési időszak növekedési alapjait kell megteremteni. Ezután várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás nagysága, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió (EU) felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen gazdasági növekedési potenciál Magyarországon.

kisvállalkozás 20150618
Az előttünk álló öt esztendőben megjelenő tenderek nyertesei a családi és kis cégek lesznek (Fotó: Hegedüs Róbert)

Magyarország a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló, 12 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre, negyven százalékát közcélú beruházásra használja. Az uniós források felhasználásával ugyanakkor a 2020 utáni fejlesztési időszak növekedési alapjait kell megteremteni. Ezután várhatóan csökken az uniós fejlesztési forrás nagysága, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az EU felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen gazdasági növekedési potenciál Magyarországon – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommuniká­cióért felelős helyettes államtitkára tegnap egy szakmai konferencián.

A Gazdaságfejlesztési és Innová­ciós Operatív Programban (GINOP) a tervek szerint az idén júliusban újabb jelentős pályázati kiírások jelennek meg – mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Felidézte, a GINOP-ban meghaladja a kétezermilliárd forintot a vissza nem térítendő támogatások kerete, és további 729 milliárd forint visszatérítendő támogatást nyújtó pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre 2014 és 2020 között – az MTI tudósítása szerint. Az idén a vissza nem térítendő gazdaságfejlesztési uniós forrásokból a tervezetthez képest előbbre hozzák a vállalati kutatás-fejlesztésre vonatkozó kiírást, és júliusban megjelennek majd újabb területekre is, köztük az iparjogra, épületenergetikára vonatkozó felhívások is. Ugyanakkor szerinte a visszatérítendő támogatást tartalmazó pénzügyi eszközöknél az idén a közvetítő cégek kiválasztása zárulhat le, és jövő évtől indulhat meg ezen támogatások kihelyezése.

Karsai Tamás arról is beszélt, hogy az idén a GINOP-ban a kkv-k számára kapacitás-bővítésre 65 milliárd forint, illetve tízmilliárdos keretre írtak ki pályázatot. Kiemelte, a 2014–2020-as időszak fejlesztési forrásainak felhasználásakor fontos szempont a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés.

Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani fejlesztési időszakban az innovációra 750 mil­liárd forint, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre, mint 2007 és 2013 között. Kitért arra is, hogy az államot is versenyképessé kell tenni a jogszabályi környezet alakításával. Hozzátette, az e-ügyintézés bevezetésében a fejlesztéspolitikai intézményrendszer élen jár, illetve az idén az őszi–téli időszakban életbe lépő új közbeszerzési törvény az uniós versenyjogi szabályokat is betartva segíti a hazai cégeket az uniós források felhasználásában.


Együttműködés Angolával

Megtörtént a Magyarország és Angola közötti gazdasági együttműködési tervezet szövegének parafálása, és ezzel elhárult minden akadály a gazdasági vegyesbizottság létrehozása elől – közölte Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a távirati irodával. Elmondta, Angola a kedvező környezeti adottságai ellenére az élelmiszer-fogyasztásának ötven százalékát importból fedezi, ezért lenne szüksége a korszerű állattenyésztési és növénytermesztési technológiákra. Szabó László a Sonangol energiaipari vállalattal a Mollal történő együttműködési lehetőségekről egyeztetett.