Jót tehet az uniónak a kanadai nyitás

– Honnan jött a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény ötlete?

– Az Európai Unió és Kanada 2007-ben határozta el, hogy a szorosabb gazdasági partnerség értékelése céljából közösen elkészít egy tanulmányt. Ennek keretében a felek internetes konzultációt tartottak, amelynek eredményeképp az uniós válaszadók között általános konszenzus mutatkozott a gazdasági együttműködés fokozásáról.

– Miben különbözik a CETA a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménytől (TTIP)? Különös tekintettel arra, hogy a TTIP esetében az uniós tagállamok és társadalmak is ellenérzéssel viseltetnek, míg ugyanez az ellenkezés a CETA esetében hiányzik.

– A TTIP elsősorban az Egyesült Államok gazdasági és politikai dimen­ziója, különösen Amerika gazdasági és piaci mérete, a transzatlanti áru- és szolgáltatáskereskedelem, illetve tőkeáramlás nagyságrendekkel eltérő mérete, illetve a transzatlanti politikai kapcsolatok jelentősége miatt mondható az EU számára más hatásúnak. Egyebekben mindkét megállapodás hasonló fejezeteket tartalmaz, többek között: áru- és szolgáltatáskereskedelem, a kormányzati közbeszerzési piac liberalizációja vagy a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak felszámolása.

– Milyen előnyei származhatnak az Európai Uniónak a kanadai egyezményből?

– Egyrészt jelentősen javulnak majd az európai vállalatok üzleti lehetőségeit Kanadában. A piacok megnyitásával a CETA támogatja az unió növekedését, munkahelyeket teremthet, és magában hordozza annak lehetőségét, hogy az árak alacsonyan maradjanak, a fogyasztók pedig minőségi termékek nagyobb köréből válasszanak. Másrészt a vámok megszűnése évente több százmillió euró megtakarítást jelent majd az európai exportőröknek. A piacok megnyitásával továbbá lehetőség lesz az árak csökkentésére és a kínálat növelésére is.

– Nem merültek fel olyan fogyasztóvédelmi aggályok, mint a TTIP-nél? A tengerentúli szabályozás lazább az európainál.

– A CETA nem változtat az uniós szabványokon. Az élelmiszer-biztonsággal, termékbiztonsággal, fogyasztóvédelemmel, egészséggel, környezettel, szociális és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos szabványok és előírások érintetlenek maradnak. A Kanadából származó összes behozatal meg kell, hogy feleljen az Európai Unió valamennyi termékére vonatkozó szabályának és rendeletének.

– A TTIP kapcsán sokszor felmerült a földrajzi árujelzővel ellátott termékek védelme. Kanadában hogyan alakul majd a sorsuk?

– A tengerentúli fél elfogadta a szabályozást, oltalomban részesítenek majd 143, az EU bizonyos földrajzi régiójából származó terméket. Ide az unió legtöbbet exportált élelmiszer- és italtermékei tartoznak, mint például a roquefort sajt vagy a modenai balzsamecet. A listán egyelőre két magyar termék szerepel: a szegedi szalámi és a szegedi téliszalámi. Az európai termékek az uniós jog által biztosítotthoz hasonló szintű védelemben részesülnek majd az utánzatokkal szemben. Így elkerülhető annak a kockázata, hogy a hamisítványokat Kanadában eredetinek tekintsék.

– Milyen lesz a védelem a szolgáltatási piac megnyitásakor és a beruházások terén?

– Az európai vállalkozások új előnyöket élveznek majd, amikor sor kerül kanadai beruházási projektjeik jóváhagyására. Az európai vállalatoknak több lehetőségük lesz szolgáltatások, például olyan különleges tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására, mint a kotrás, az üres konténerek mozgatása vagy bizonyos teheráruk szállítása Kanadán belül. Ráadásul a CETA hatálya alatt az EU teljes körű védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak. Ha úgy kívánják, a tagállamok továbbra is fenntarthatnak közmonopóliumokat konkrét szolgáltatások tekintetében.

– Egyéb előnyök? Sokszor elhangzik, hogy a szakképesítési rendszer összehangolása eredményes lesz.

– A megállapodás nem összehangolja a rendszert, csak keretet ad a szakmai képesítések elismerésének jóváhagyásához az olyan szakmák tekintetében, mint például az építészeké, könyvvizsgálóké és mérnököké. E keret alapján az uniós és a kanadai vonatkozó szakmai szervezetek közösen dolgozzák majd ki az adott képesítések elismerésének technikai részleteit. Ezt követően a kanadai és uniós illetékes hatóságok jóváhagyhatják e szervezetek munkáját.

– És hogy alakul a sokat kritizált bírói fórum jövője? Az amerikaiak nem akarták elfogadni a felpuhított választottbírói rendszert.

– Az Európai Bizottság látta, hogy az uniós közvélemény bizalma alapjai­ban rendült meg a vitarendezési kérdésekben. Épp ezért egy független, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoznak létre, amely egy állandó igazságszolgáltatási fórumból és egy fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll, és amely átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat. Ez jóval több, mint a hagyományos választottbíráskodási rendszer, átlátható és nem egyoldalúan a befektetőknek kedvez.

– Megfogalmazódott kritikaként, hogy mivel minden valamirevaló amerikai vállalatnak van kanadai leányvállalata, ezért a CETA hatálya alatt Kanadán keresztül meg tudnak telepedni Európában. Így pedig a CETA az első lépése lenne a TTIP bevezetésének.

– Az esetek túlnyomó többségében egy amerikai vállalat nem élvezheti a CETA előnyeit pusztán azáltal, hogy formálisan létrehoz egy leányvállalatot Kanadában. Ezt biztosítják például az egyes szabadkereskedelmi megállapodások, így a CETA származási szabályai is, amelyek értelmében egy kanadai termék nem élvezhet preferenciális elbánást a CETA keretében az Európai Unió piacán, ha annak feldolgozása nem döntő részben Kanadában történt. Ugyanígy amerikai beruházó nem perelhet a CETA-n keresztül európai tagországot vagy az uniót utóbbiak kötelezettségeinek a megsértése miatt, ha a beruházó nem Kanadában folytatja érdemi üzleti tevékenységet.

– Az egyezmény tartalmaz rendelkezéseket az ideiglenes hatálybalépésre. Eszerint akkor is hatályos a szerződés, ha azt nem ratifikálta minden tagállam?

– Az Európai Bizottság javaslatai szerint a Európai Tanács határozatát követően nyílik majd lehetőség a CETA ideiglenes alkalmazására. A megállapodás teljes körű hatálybalépésére azt követően kerülhet sor, hogy azt az EU megköti, amelyhez az Európai Parlament egyetértésével elfogadott tanácsi határozat és valamennyi tagállam nemzeti megerősítési eljárás révén biztosított egyetértése szükséges. A magyar Országgyűlés is elfogadott egy határozatot arról, hogy ne lépjen hatályba ideiglenesen az egyezmény.

– És mi a magyar kormány álláspontja?

– A kormány előreláthatólag szeptemberben dönt arról, hogy támogatja-e az egyezményt. Ennek keretében megvizsgálja azt is, hogy a CETA mennyiben felel meg az Országgyűlés imént említett, az „Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásai­val kapcsolatos követelményekről” szóló határozatának. Utóbbival kapcsolatosan pozitív fejlemény, hogy az Európai Bizottság 2016. július 5-én vegyes egyezményként tett javaslatot a CETA aláírására, így annak hatályba lépéséhez valamennyi európai nemzeti parlament, így az Országgyűlés ratifikációjára is szükség lesz majd.