Jószolgálati szervezetek nevével is visszaéltek a panamai ügyvédek

A nemzetközi szervezeteknél az ügyfeleknek még a nevüket sem kellett megadni számlanyitáskor (Fotó: Reuters - Bassam Khabieh)

Papíron, a tudtuk és beleegyezésük nélkül, több nemzetközi karitatív vagy más jószolgálati, nonprofit szervezet is részesült a Mossack Fonseca ügyvédi iroda offshore cégeinek jövedelmeiből. A Le Monde információi szerint a panamai gazdasági jog egyik kiskapuját kihasználva az irodának lehetősége volt rá, hogy a Nemzetközi Vöröskeresztet jelölje meg a körülbelül ötszáz offshore cég pénzeit tisztára mosó Faith Foundation és Brotherhood Foundation (Hit, illetve Testvériség Alapítvány) kedvezményezettjeként. Eközben a Mossack Fonseca ügyfelei anonim tulajdonosként élvezhették a névtelenség minden áldását: számlanyitáskor sem kellett nyilvánosságra hozniuk kilétüket, mivel a kedvezményezett megadása elég volt a panamai bankoknak. Az 1863-ban Genfben alapított Nemzetközi Vöröskereszt természetesen egy fillért sem látott az állítólag a nevére folyósított összegekből.

A francia napilapot idéző MTI összeállítása szerint a Nemzetközi Vöröskereszt a fenti alapítványokon és offshore cégek során keresztül több neves politikussal, köztük Néstor Kirchner és Cristina Fernández de Kirchner volt argentin elnökökkel, illetve Kalifa bin Zájid ál-Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek jelenlegi elnökével is kapcsolatba hozható. Az ügyvédi iroda tájékoztatása szerint ez nem jelenti azt, hogy a Vöröskereszt vagy bármely más kedvezményezett tulajdonosi jogokkal rendelkezne a fenti alapítványokban, és peres esetben sem formálhatna igényt azokra. Ugyanis, mint később kiderült, a Mossack Fonseca számos esetben hasonlóan használta fel céljaira az ENSZ Gyermekalapját és a Természetvédelmi Világalapot (WWF) is.

Előfordult olyan eset is azonban, amikor homokszem került a gépezetbe. Amikor az ügyvédi iroda egy francia ügyfele például tíz év működés után 2013-ban fel szerette volna oszlatni a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalatát, a WWF miatt három formanyomtatvány is kellett a vállalat felszámolásához. Az ügyfél végül hamis aláírással ellátott nyomtatványokat adott be.

David Cameron néhai édesapja offshore-ügyben érintettségével, így a brit kormányfővel kapcsolatban szinte minden nap jelenik meg új hír. Bár azt már a botrány kirobbanása után szinte azonnal közölte Cameron, hogy az édesapja cégében – az 1980-as évek elején alapított Blairmore Holdingsban –, meglévő részvényeit eladta akkor, amikor miniszterelnök lett, a Konzervatív Párt politikai aktivistáinak Londonban rendezett tavaszi kongresszusán szombaton kijelentette: „Egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, nem a Downing Street és nem a névtelen tanácsadók.” A politikus egyszersmind nyilvános ígéretet is tett arra, hogy feltárja hivatalos adózási papírjait. Nem is kellett sokat várni az ígéret betartására: Cameron tegnap közzétette a legutóbbi hat évben benyújtott adóbevallásait, igyekezvén véget vetni a személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült találgatásoknak.

Jövedelmének legnagyobb részét a 2014–2015-ös pénzügyi évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki, és ehhez járult csaknem 47 ezer font a divatos londoni Notting Hill kerületben lévő családi ház kiadásából. Ennek a háznak a fele van Cameron nevén, így a bérleti díjból származó családi bevétel felét is az ő adóbevallása tartalmazza. A kormányfő emellett 9800 fontot kapott a kormányzó Konzervatív Párttól költségtérítés gyanánt, és banki megtakarításai után háromezer font kamatjövedelme is volt.

A Downing Street közzétett hivatalos adatai szerint Cameron és felesége 1997-ben vásárolt részesedést a Blairmore-ban 12 497 fontért (4,8 millió forint), amit a házaspár 2010-ben 31 500 fontért (12 millió forint) adott el.

A brit piacfelügyeleti hatóság húsz bankot és egyéb pénzügyi intézményt kért meg arra, hogy vizsgálják meg, hogy pontosan milyen kapcsolatban vannak a panamai jogászcéggel, a Mossack Fonsecával - írta a New York Times.

Röviden
Eltiltó szankció, tüntetés, vádemelés

- Elhibázott és felesleges lépésnek nevezte Juan Carlos Varela panamai elnök, hogy Franciaország úgy döntött, ismét felveszi országát azoknak az államoknak a listájára, amelyeket adóparadicsomnak tekint. Varela megerősítette, Panama elkötelezett az átláthatóság, a diplomácia és az együttműködés mellett. Franciaország még pénteken határozott arról, hogy felveszi a Panamát az adóügyekben együtt nem működő államok listájára.

- Az izlandiak szombaton ismét nagy számban gyűltek össze a parlament reykjavíki épülete előtt, hogy „azonnali választásokat” követeljenek és a nemzetközi offshore-botrányban két minisztere révén is érintett új kormány távozását szorgalmazzák. Az utca nyomása váltotta ki Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök „ideiglenes félreállását”, miután kiderült, hogy a kormányfő képviselővé választásakor 2009-ben egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégben tartotta titkos vagyonát.

- Vádat emeltek szombaton Argentínában pénzmosás miatt az ország előző államfője, Cristina Fernandez de Kirchner ellen. A La Nación argentin napilap szerint Cristina Kirchner és néhai férje, Nestor, aki az államfői poszton megelőzte feleségét, közberuházásokra elkülönített pénzeket sikkasztottak el és mostak tisztára. Közben a jelenlegi elnök, Mauricio Macri ellen is vizsgálódik az ügyészség, mert az államfő érintett az offshore-botrányban.

Még nincs nyomozás

Ramón Fonseca, az offshore-botrány középpontjában álló ügyvédi iroda egyik alapítója a Bild című német lapnak adott szombati interjújában közölte: még nem keresték meg nyomozók. A botrány alapjául szolgáló információtömeget egyébként sem belülről szivárogtatták ki, hanem egy külföldi számítógépről törtek be az iroda informatikai rendszerébe – állította. Fonseca továbbá hangoztatta, hogy „világszerte ügyvédek ezrei” végzik ugyanazt a „teljességgel törvényes” munkát, amit ők is csinálnak. Külön hangsúlyozta, hogy irodájuk harminc alkalmazottja alaposan ellenőrzi az ügyfeleket. Ezzel párhuzamosan még pénteken rajtaütöttek a Mossack Fonseca ügyvédi iroda helyi kirendeltségén a hatóságok San Salvadorban, Salvador fővárosában. A hatóságok  dokumentumokat, számítógépeket, adathordozókat foglaltak le.

Algír médiabojkott

Manuel Valls francia miniszterelnök mély sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Algéria megtagadta a beutazási vízumot két olyan francia újságírótól, akik az offshore-botrány algériai vonatkozásaival foglalkoztak, illetve negatívan beszéltek az országról. A Le Monde című napilap és a Canal+ kereskedelmi televízió munkatársa is elkísérte volna szombaton a tíz főből álló francia delegációt, de ezt az algériai hatóságok nem engedélyezték. Az afrikai állam szerint „a francia média ellenséges kampányt folytat”, így nem kívánják a támogatni a munkájukat. A kitiltott újságírók iránti szolidaritás jeleként a francia közszolgálati rádió, a Libération és a Le Figaro című napila­pok bejelentették, hogy nem küldenek tudósítót Algírba. A médiabojkott feltehetően nem akadályozta meg a Párizsnak fontos kereskedelmi megállapodások aláírását. (MH)

A SocGen is ludas

Házkutatást tartottak a francia hatóságok a Société Générale (SocGen) bank irodájában, miután az offshore-botrányban nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Mos­sack Fonseca panamai ügyvédi iroda közreműködésével csaknem ezer offshore céget alapított a pénzintézet - közölték tegnap rendőri források. A házkutatást már múlt kedden végrehajtották, amelyet a párizsi ügyészség súlyos adócsalásból származó pénzmosás gyanúja miatt indított. A Le Monde című napilap azt állította, hogy a Société Générale a negyedik bank amely a leggyakrabban vette igénybe ügyfelei bankszámlái számára a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda szolgáltatásait. Míg a bank azt mondja, csak néhány tucat cég működik közülük, és azokat is „teljesen átláthatóan” kezelik. A bankfelügyelet kiegészítő információkat kért a pénzintézettől. (MH)