Jól tűrnék a sokkot a bankok

Miután továbbra is magas a nem fizető lakossági hitelek aránya, tegnap közzétett pénzügyi stabilitási jelentésében az MNB az ír példa alapján javítana a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd által csak kis részben orvosolt helyzeten. Ám tovább szigorítana a bankok működését érintő szabályozáson is. A jegybanki szakértők nyomatékosították: szigorítani fogják a banki mérlegek lejárati szerkezetét szabályozó mutatót (DMM), és egy új, deviza-egyensúlyi mutatót (DEM) vezetnek be, eközben készül az új jelzáloglevél-finanszírozási szabályozás (JMM-mutató) is.

A jegybanki összefoglaló szerint félmillió darab, 3300 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitelt érintett a forintosítás a pénzügyi rendszerben, ezzel GDP-arányosan egy százalék alá csökkent a lakossági devizahitel-állomány.

A jegybank szakértői szerint alacsony a bankok jövedelmezősége, amelyre pozitív hatásként jelentkezhet a bankadó évi hatvan-, majd 83 milliárd forintos csökkentése, az árfolyamgát megszűnése pedig évi 13-15 milliárd forintot „hozhat”, valamint az erősebb gazdasági növekedésből is profitálhatnak a bankok. A stabilitási jelentésből kiderül az is, hogy a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége magas, például tavaly közel 310 milliárd forint értékben emeltek tőkét az anyabankok a bankoknál.

Hat kiemelt bankrendszeri kockázatot azonosított az MNB. A vállalati hitelezés elmarad a gazdasági növekedés finanszírozási igényétől, és az egyensúlyi szintje alatt tartózkodik. A piaci hitelezés visszaesésének ellensúlyozására azonban jótékony hatással van a növekedési hitelprogram. Túl magas a nem teljesítő lakossági hitelek aránya, és kockázatot jelentenek a devizában maradt autó- és személyi hitelek. A nem forintosított hitelek állománya közel 300 milliárd forint, a szerződésszáma több mint 250 ezer. Változatlanul magas a nem teljesítő és átstrukturált állomány a projektfinanszírozásban. Tartósan alacsony a bankok tőkekihelyezési képessége. A forintosítás következtében pedig jelentős lejárati eltérés alakult ki a bankok mérlegében a hosszú forinteszközök és a rövid forintforrások között. Végezetül pedig sok a rövid külső forrás a bankok mérlegében.

---

Írországban már alkalmazzák a szigort
Az MNB által javasolt és Írországban már megvalósított programban az értékvesztési előírások szigorításával büntették azokat a bankokat, amelyek nem fenntartható módon alakították át a nem teljesítő lakossági hiteleiket. Szintén büntetést kaptak azok a kereskedelmi bankok, amelyek nem tudták teljesíteni a jegybank által meghatározott átstrukturális célszámokat. A program adósoldalon az adósság típusától függően háromfajta magáncsődeljárás bevezetését tartalmazta, míg az adósok további védelmét állami kamattámogatás, illetve tanácsadás segítette. A 2013-ban elindult ír programban tavaly a jegybank a kereskedelmi bankok számára negyedévről negyedévre a nem teljesítő hitelek 70-85 százalékának átstrukturálására tett javaslatot, aminek a bankok 25-45 százalékban tettek eleget, 75 százalékos sikerességi rátát elérve.