Gazdaság

Jogerős a Ledina Kerámia bejegyzési kérelme

Már csak felülvizsgálati kérelem nyújtható be

A Pécsi Ítélőtábla jogerősen jóváhagyta a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzés iránti kérelmét - írta meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden a Pécsi Újság.hu.

A hírportál szerint a táblabíróság hétfőn kelt végzésével megváltoztatta a Kaposvári Törvényszék korábbi, az LK cégbejegyzését elutasító döntését, így már nincs akadálya a kft. bejegyzésének. A döntés jogerős, és ugyan felülvizsgálati kérelem még benyújtható a Kúriához, de annak nincs, illetve nem lenne halasztó hatálya - olvasható a cikkben.     

A Pécsi Ítélőtábla az MTI érdeklődésére kedden nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lapértesülést. Tóth Sándor sajtószóvivő jelezte: az ügyben a táblabíróság szerdán tart sajtótájékoztatót.     

A pécsi közgyűlés a céget májusban azért hozta létre, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. Az új céghez már át is szerződött a Zsolnay több mint 170 alkalmazottjából mintegy 130 június elején.         

Az MTI korábban hírt adott arról, hogy a Kaposvári Törvényszék cégbírósága első fokon július elején elutasította  az LK bejegyzés iránti kérelmét. A Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője akkor "tartalmi hibának" nevezte a Kaposvári Törvényszék döntését.     

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.  2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken.     

A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.     

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)  büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A Zsolnayhoz június végén ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék.         

A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.     

Bachar Najari július közepén jelentette be, hogy letétbe helyezett 400 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül.     Az ügy legutóbbi fejleménye, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék - megalapozatlanságra hivatkozva - elutasította a Zsolnay azonnali felszámolására irányuló vagyonfelügyelői kérelmet.