„Jó úton haladunk versenyképességünk erősítéséhez”

Érdemes arról beszélni, milyen út van mögöttünk, milyen sikerrel járt az államháztartás konszolidációja, de elsősorban arról, hogy ebből milyen további lépések következnek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a konferencia zárónapján. Szerinte az elért eredmények megőrzése és a további előrelépés alapvető feltétele az innovatív, akár a tankönyvekben leírtaktól is eltérni képes gazdaságpolitika és az újításokra nyitott, ezáltal versenyképes vállalkozói szektor.

 Az ország felzárkózó pályán van, a gazdaság több mint négy éve bővül, ma négy százalékkal, ami duplája az EU átlagnak – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. Kifejtette, hét év alatt a GDP 83 százalékáról 74 százalékra csökkent az államadósság és 4,2-ről 3,2 százalékra az adósságszolgálat.

Határozott célom, hogy minél előbb hetven százalék alá szorítsuk ezt a mutatót – jelentette ki a tárcavezető, aki szerint ez 2020-ra megvalósítható. Emlékeztetett: 2010 óta a munkanélküliség négy százalék körüli szintre csökkent, 3,8-ról 4,4 millióra növekedett a munkavállalók száma. Az ipar kezd kiegyenlítettebb képet mutatni, cél, hogy e tendenciát folytatva csökkenjen a járműipari függőség.

A jelentkező munkaerőhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, miközben hatvanezer üres álláshely van, az ötvenezer külföldi munkavállalóra szóló kvótának csak harmadát veszik igénybe, és még mindig van negyven-ötvenezer közfoglalkoztatott, aki képes visszatérni a munka világába. Az elmúlt időszak eredményei közül kiemelte, hogy az év eleje óta 12,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, a visszafogott infláció időszaka pedig továbbra is tarthatónak tűnik. A kormány és a tárca üzleti versenyképesség-javító intézkedései kapcsán kiemelte, tarthatatlan állapot, hogy a villamosenergia-hálózatra történő csatlakozásra átlagosan 290 napot kell várniuk a cégeknek. Ősszel kiemelten foglalkozik még az NGM a készpénzforgalom visszaszorításával és a vállalkozói elektronikus adóbevallások adóhivatal általi elkészítésének lehetővé tételével. Utóbbi téma kapcsán az idei szja-bevallást nagy sikernek nevezve kijelentette, az adóhatóság összesen 4,8 millió bevallást készített el, 1,5 millió adózónak egyetlen percet sem kellett e feladattal töltenie. A következő hónapok és a jövő év legfontosabb teendői között szólt a szakképzés további erősítéséről és az állami bürokráciacsökkentés folytatásáról.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egri közgazdasági vándorgyűlés szünetében pedig arról beszélt, túlzottan nagyok a piac inflációs előrejelzései. Az alelnök felhívta a figyelmet, hogy az inflációs és a maginflációs mutatók emelkedése két egyszeri sokkhatásra vezethető vissza, egyrészt a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére, másrészt a tejpiacon történt változásokra. Szerinte év végére az infláció a toleranciasáv aljára – jóval a piac két és fél százalékos előrejelzése alá – süllyed, erre pedig a jegybank nem konvencionális eszközökkel reagálhat, az alapkamat ugyanakkor minden valószínűség szerint változatlan marad.

Az ötvenötödik közgazdasági vándorgyűlés a közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetele, amelynek ezúttal Eger városa adott otthont. Ahogyan beszámoltunk róla, vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gazdaságkutatók tartottak előadásokat. Köztük a nyitónapon beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdászprofesszor, a New York-i Egyetem tanára, a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje, Matolcsy György jegybankelnök pedig a magyar válságkezelés eredményességét ismertette.