Gazdaság
Jó tulajdonosa a magyar állam a mezőhegyesi ménesbirtoknak
A visszavásárolt, egykoron privatizált cég fejlesztése egész Békés megye javát szolgálhatja
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a példa arra, hogy a magyar állam jó tulajdonos lehet – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi mezőhegyesi sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is, a mezőhegyesi gazdaság már az első évben is közel egymilliárd forintos eredményt ért el, amelyet visszafordít a fejlesztésekbe, egyebek mellett gépbeszerzésekre. Szerinte a mezőhegyesi újjászervezés felfogható egy gazdasági reorganizációs programnak is, ugyanis a tangazdaság – amely 425 embernek ad munkát – a határon túli szórványban élők számára is munkalehetőséget jelent. Az új szarvasmarhatelepre az idén hétmilliárd, az új ipartelepre ötmilliárd forintot szánnak, és nyolc-tíz éves megtérülési idővel számolnak. Az öntözésfejlesztést országszerte kiemelten támogatják, szeretnék, ha a mezőhegyesi beruházás ehhez is mintául szolgálna.
A miniszter szerint – írta a távirati iroda – Mezőhegyes a fejlesztések révén Európa egyik legjobb mezőgazdasági vállalkozása és Magyarország legerősebb agrárcége lehet. Lázár János emlékeztetett, a magyar állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza a korábban privatizált céget, mostanáig huszonkétmilliárd forintot fordítottak Mezőhegyes újjászervezésére. Ez a kormány reményei szerint nemcsak a település, hanem egész Békés megye javára válik majd, ugyanis a megyére mint az ország egyik fontos gazdasági és munkaerőpiaci tartalékára tekintenek. Ezért fontos a térség összekötése az M5-ös autópályával, és a békéscsabai reptér fejlesztése is emiatt történik – tette hozzá.
Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos kiváló alapozóévnek nevezte a tavalyit, és elmondta, hogy a társaság vagyona 19,5 milliárd forinttal nőtt. A cég saját tőkéje a 2016-os négymilliárd forintról idén a tervek szerint huszonhárommilliárdra emelkedik, mérlegfőösszege 17,6 milliárdról huszonhatmilliárdra nő. A cég adózás előtti eredménye a 2017-es kilencszázhárommillió forintról vélhetően idén félmilliárdra csökken, aminek többek között az az oka, hogy a Limagren vetőmagcég eredménye a jövőben nem tartozik majd a tangazdasághoz. Az öntözésfejlesztési program előkészítésére ötszázmilliót fordítanak, melynek tervezése már ősszel elindult.
Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója kifejtette, mind a szarvasmarhatelep, mind az ipartelep tervezése másfél éve zajlik, a kiviteli- és az engedélyezési tervek elkészültek, a közbeszerzéseket pedig kiírták. Az ipartelep összkapacitása negyvenhatezer tonna lesz, amely magában foglal egy szárító-tisztító, egy vetőmag-feldolgozó és egy takarmánygyártó üzemet is.