Gazdaság
Jó költségvetési számokat vár a piac
Hétindító. További eurógyengítő lépésekre lehet számítani Frankfurttól
– Inflációra vagy deflációra számít az eurózónában?
– Az előrejelzések szerint enyhült, de marad a defláció az eurózónában. Míg korábban –0,2, most –0,1 százalékos változásról beszélhetünk a héten várható adatok szerint. Noha a nyersolaj ára már rövid távú felfelé mutató trendben mozog, negyven dollár feletti olajár mellett sem számíthatunk egy százalékot elérő éves inflációra a jövő év elejéig. A gazdaság továbbra is lassulni látszik, és az euró sem gyengült az Európai Központi Bank március 10-i központi banki lazítását követően. Így jó eséllyel számíthatunk arra, hogy Frankfurt napirenden tartja majd a további monetáris élénkítés lehetőségét.
– Szintén kiemelten fontos az Amerikai Egyesült Államokból érkező munkaerőpiaci adat, hiszen a világgazdaságra ez is jelentős hatással bír.
– Úgy van. Csökkenő munkanélküliségről beszélhetünk. Ám az elmúlt időszak vegyes makroszámai ellenére továbbra is feszes munkaerőpiacról árulkodhatnak majd a most érkező adatok. A bérnyomás azonban még csak mérsékelten van jelen. Amennyiben az elmúlt időszakban nem csökkent a munkaerőpiac feszessége, valamint ha a nominális béremelkedés gyorsulna, akkor a bőven két százalék felett álló magárinflációval együtt a jegybank szerepét betöltő Fed egy, a jelenleg árazottnál hamarabbi kamatemelésre kényszerülhetne. Ez viszont az év második felében okozhat meglepetést. A nem mezőgazdasági álláshelyek alakulásában az elmúlt hónapok kiugróan jó adatai (kétszázezer fő/április) után várhatóan visszafogottabb számokra számíthatunk. Ám az még mindig érdemben magasabb lehet, mint ami az egyensúlyi munkanélküliség fenntartásához kell.
– Említette a bérnyomást. Mit ért ezen?
– A nominális bérek 0,2 százalékkal emelkedhettek márciusban, ami egyelőre kevés az éves bérdinamika érdemi emelkedéséhez.
– A tengerentúlról térjünk vissza Magyarországra. Kiderül, hogyan gazdálkodott tavaly a kormányzat, hiszen a héten napvilágot látnak a kormányzati gazdálkodás számai is.
– Az OTP elemzői szerint a négy negyedéves egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) százalékában 0,8 százalékkal csökkenhet a korábbi 1,7 százalék után. A költségvetési hiány tavaly a GDP 1,7 százaléka lehetett, amely lényegesen alacsonyabb, mint a kormány 2,4 százalékos hiánycélja.
– Mi húzódik meg a kedvezőbb hiány alakulásában?
– Részben az, hogy az európai uniós állami beruházások felfutásával a bevételként elszámolható uniós társfinanszírozás emelkedett, a hazai forrásból finanszírozott beruházások pedig csökkentek. A hiány lényegesen alacsonyabb is lehetett volna, de a kormány azért, hogy biztosítsa az uniós források teljes lehívását, az év végén saját forrásból megfinanszírozott mintegy négyszázmilliárd forintot.
– Lassan már nem lesz értelme a költségvetési hiány mértékével kalkulálni…
– Való igaz, hogy a közelmúltban egyre több magas rangú kormányzati tisztségviselő a deficit nélküli vagy „nullás” költségvetés megvalósítását emlegeti. Ám az ambiciózus terv inkább tekinthető az alacsony hiány melletti elkötelezettségnek, mint valós célnak. Összességében arra számítunk, hogy a kedvező hiány alakulása adta mozgásteret ezen túl is felhasználja majd a kormány a költségvetés-politikai célok megvalósítására.