Gazdaság
Jelentősen módosul a cafeteria
Jövőre Szép-kártyán és készpénzben kaphatnak juttatásokat a dolgozók, az öngondoskodási célzatú támogatások megszűnnek
A parlament a nemrég elfogadott adócsomag részeként módosította a cafeteria szabályozását, a munkavállalók 2017 januárjától kapják az új szabályok szerint a béren kívüli juttatásokat. A módosításra azért volt szükség, mert az Európai Bíróság egy februári ítéletében kimondta, hogy a hazai szabályozás, különösen az Erzsébet-utalványok használata több ponton sérti az európai uniós jogrendszert. Az új szabályozás értelmében jövőre két típusú béren kívüli juttatás illeti meg az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett Széchenyi-pihenőkártyára (Szép-kártya) kaphatnak juttatásokat a dolgozók kedvezményes adózással. Ennek megfelelően az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, a képzési költségek átvállalása, az önkéntes kölcsönös biztosítóknak fizetett hozzájárulás jövőre már nem minősül béren kívüli juttatásnak. A munkavállalók gyakorlatilag az eddigi juttatások helyett kapnak készpénzt, tehát a cafeteria felhasználásában nem korlátozza őket a megváltozott rendszer, továbbá a módosítás csak azokat érinti, akik eleve részesülnek béren kívüli juttatásban. A juttatás azonban nem adható korlátok nélkül: a magánszektorban négyszázötvenezer forint lesz a felső határ, amelyből százezer forint lesz a készpénz, a fennmaradó rész kerülhet az érintettek Szép-kártyájára. A közszférában változatlanul kétszázezer forint a maximum, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlik meg.
A munkáltató a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és kultúrabelépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja ötmillió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit, csak az öngondoskodási célú támogatások szűnnek meg. Sőt, bekerült a juttatások körébe a mobilitási célú lakhatási támogatás, különböző egészségügyi szolgáltatások és az óvodai ellátások térítése is. Ami még feltétlen pozitívum, hogy továbbra sem a munkavállaló, hanem a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet: a foglalkoztató a jutatott összeg 119 százaléka után fizeti meg a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót és a tizennégy százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Az önkéntes biztosító pénztárak viszont félő, hogy jelentősen csökkennek, még akkor is, ha az adókedvezményt továbbra is igénybe lehet venni a befizetések után.