Gazdaság
Jelentősen megvágná a magyar forrásokat az Európai Unió
Csaknem ötödével kevesebb felzárkózási pénzt juttatna hazánknak Brüsszel a következő költségvetési időszakban, de a többi visegrádi tagállam sem járna sokkal jobban
Magyarország számára a korábbinál lényegesen, 24 százalékkal kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) fejlesztési támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – jelentették be tegnap Brüsszelben.
Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az unió következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti és azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014–2020-as időszakban volt – írta a távirati iroda.
A keretköltségvetést a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A javaslat szerint a V4-ektől a 2020–2027 közötti uniós ciklusban összességében 37 milliárd eurót vonna el Brüsszel. A déli tagállamok viszont – idei árakon – 3,7 milliárd eurós többletforrásban részesülnének: a spanyolok öt, a görögök nyolc, az olaszok 6,4 százalékkal számíthatnának több pénzre.
Mint azt a Financial Times közölte, Brüsszel a támogatási mérték megállapítását a bruttó hazai termék nagyságán túl új tényezőktől is függővé tenné, amelynek célja, hogy „pontosabb képet kapjanak a valós helyzetről”.
Így például a fiatalkori munkanélküliség arányát, a képzettségi szintet, a károsanyag-kibocsátás és a 2014 és 2017 közötti bevándorlás mértékét is figyelembe vennék, a nyugat-európai országokban viszont többlettámogatásra számíthatnának az iparilag elmaradt régiók.
Sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az Európai Unió menekültpolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy „a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”.
Az uniós javaslat arányaiban a maximálisan elvonható összeget határozta meg az érintett országok számára, ami jelenleg 24 százalék. A tárgyalási folyamat végén 12 százalék maradhat – mondta el lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. A leszakadt perifériát, Görögországot, Spanyolországot és Olaszországot, nem hagyhatja véglegesen lecsúszni az EB.
Boros Imre közgazdász szerint elsősorban az agráriumra szánt támogatást lesz nehéz csökkentenie Brüsszelnek, ugyanis ezt rajtunk és a lengyeleken kívül a franciák is erősen ellenzik, a németek pedig nem akarnak újat húzni emiatt a franciákkal. A legfontosabb kérdés, hogy a strukturális alapoktól milyen címen vonható el forrás a V4-ektől, hiszen például Magyarország esetében a központon kívüli régiók nem érik el az uniós átlagos fejlettségi szintet.